A Linux Ipari Szövetség 2004-ben jött létre a vállalati szintű nyílt forráskódú szoftverek, elsősorban a Linux és az erre épülő alkalmazások vállalati körben történő elterjesztésének és népszerűségének növelése érdekében. Így feladatának tekinti sokrétű tevékenysége során annak a megerősítését, hogy a nyílt forráskód vállalati alkalmazási környezetben egyenrangú és hasonlóképpen megbízható, mint a tulajdonosi szoftverek. A LIPSZ tevékenységét alkotja a tájékoztatás, amely során a szakmai közönséget informálja, tudást ad át; a K+F és projekttevékenység, ami többek között magában foglalja a kutatás-fejlesztési és proof of concept vagy teljeskörű projektekben való részvételt, különféle stratégiai, megvalósíthatósági tanulmányok készítését. Emellett olyan szakembergárdával rendelkezik, amivel igény esetén egy nagy virtuális projektszervezetet lehet felépíteni. Ez a szakmai életben, projektekben való sikeres részvételhez járul hozzá. Fontos feladata még a szakmai érdekérvényesítés, lobbitevékenység a nyílt forráskód és a nyílt szabványok a kormányzatban és az államigazgatásban való minél szélesebb körű elterjedéséért, valamint a LIPSZ tagvállalatainak érvényesüléséért a fentiekhez kapcsolódó tevékenységek végzése során.
Az Európai Unió Open Source Observatory and Repository (az Európai Unió Nyílt Forráskódú Obszervatóriuma és Tárháza; OSOR.eu) mára a közigazgatás számára már több mint kétezer ingyenes és nyílt forráskódú alkalmazáshoz enged hozzáférést.
Az ODFA felesleges időhúzásnak tartja, hogy a KSZF újabb fél évig nem kíván érdemben foglalkozni a nyílt szabványú szoftverek bevezetésével. Nem látjuk értelmét ugyanis újabb pilot projektet indítani olyan kérdésről, amelyet az EU már megvizsgált és ajánlás keretében már megfogalmazott a tagállamok számára.
A szabad szoftver paktum valami olyat ad a támogatóknak, amire jobb szavazni, mint felháborodni a képviselők kiadásain.
A szabad szoftver választási témává válhat az európai szavazásokon június 4-én, ugyanis van egy csoport, amelyik érvényesíteni szeretne egy, a szoftvereket a kormányzati beavatkozástól megvédő paktumot.
Folytatjuk az üzenetküldési szabványokról, illetve az AMQP-ről szóló írásunkat. Az előző részben a bemutattuk a protokollt, ebben a részben pedig interjút közlünk Carl Trieloffal a Red Hat MRG kezdeményezése és az Apache Qpid projekt kulcsemberével.
Az alábbi cikkben Jeff Gould az AMQP-ről (Advanced Message Queuing Protocol) a nagyon gyorsan fejlődő, nyílt forráskódú üzleti üzenetküldési szabványról ír.
Most már épp itt az ideje, hogy a Microsoft tiszta vizet öntsön a pohárba egy olyan nyilatkozattal, melyben visszavonja a Linuxszal, a szabadalmakkal, a pereskedéssel kapcsolatos fenyegetéseit. A Microsoft ezzel nehéz helyzetbe hozta magát, mivel a partnerei ugyanúgy daloltak a fenyegetés utáni sötét hónapokban. Ha a Microsoft felállna és kijelentené, hogy csak viccelt, a partnereket ez sem tenné különösen boldoggá, főleg akkor nem, ha a fenyegetés alapján arról győzték meg az ügyfeleket, hogy vegyenek SUSE Linuxot vagy Windows-t Red Hat és más disztribúciók helyett. A tény azonban az, hogy olyan lépéseket láthatunk a Microsoft részéről, melyek azt jelzik, hogy a „Linux felhasználók beperlése” trükk nagyon is valós.
Joel West, a San Jose State University College of Business professzora, és Siobhán O'Mahony, a UC Davis Graduate School of Management professzora nevéhez számos éleslátó kutatás kötődik. Azonban a nemrég megjelent új oktatási tanulmányuk különösen kiemelkedik, ennek címe: „The Role of Participation Architecture in Growing Sponsored Open Source Communities”. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a fejlesztők miért járulnak hozzá bizonyos nyílt forráskódú projektekhez, és másokhoz miért nem.
A KACE, egy rendszermenedzsment-eszközöket gyártó vállalat egy nemrégi felmérése, amit IT adminisztrátorok körében végeztek, azt az eredményt hozta, hogy a megkérdezettek 60%-a nem tervezi a Vista bevezetését. Eszerint majdnem 10%-kal kevesebben alkalmaznák a Vistát, mint ami a KACE tavaly novemberi felméréséből kiderült. „A válaszadók 42%-a azt mondta, hogy más, alternatív operációs rendszerek használatát fontolgatja, mint például a Mac OS és a Linux, azért, hogy elkerülje a Vista használatát,” derült ki a vállalat sajtónyilatkozatából.
