LIPSZ alapszabály
| LIPSZ Alapszabály |
|
Az információs társadalom épülésének folyamatában egyre fontosabb szerepet kapnak a nyílt forráskódú szoftverek, elsősorban a mind közül legismertebb, a LINUX. Ennek elterjesztése, a felhasználási kultúra növelése, az erre vonatkozó ismeretek átadása érdekében az alapító tagok elhatározták, hogy tevékenységüket egyesülve, szervezett formában összefogva folytatják a jövőben. Ezért alapítók az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. törvény rendelkezéseinek megfelelően, a jelen Alapszabály rendelkezései szerint közhasznú jogállással egyesületet hoznak létre: 1.1. Az egyesület neve: LINUX IPARI SZÖVETSÉG LINUX INDUSTRIAL ASSOCIATION 1.2. Az egyesület székhelye: 1137 Budapest, Szent István krt. 12. 1.3. Az egyesület jogi személy, amely az 1989. évi II. törvény alapján alakult. Az egyesület az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabály bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. 1.4. Az egyesület céljai: Célja: a Magyarországon jelenlevő, szabványos ipari Linux platformra épülő professzionális szoftverek, szoftverrendszerek, szolgáltatások kereskedelmével, oktatásával, fejlesztésével, terjesztésével foglalkozó, valamint a fentiekkel kapcsolatos bármilyen értéknövelt tevékenységet nyújtó gazdasági szervezetek és oktatási intézmények tömörítése, egységes érdekvédelme, érdekérvényesítése piaci, kormányzati és oktatási területeken. Ezen felül célkitűzése még a Linux vállalati, szervezeti, intézményi felhasználásával, oktatásával, valamint egyéb célú professzionális hasznosításával és heterogén ipari rendszerekkel való együttműködésével kapcsolatos információk valamint az ilyen módú felhasználás előnyeinek széleskörű terjesztése közvetlen és közvetett csatornákon Az egyesület, mint közhasznú szervezet, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény V. fejezet 26.§-a c. pontja szerint az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
1. 5. Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében
1.6. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt 2.1. Az egyesület alapító és későbbiekben rendes tagja lehet bármely, Magyarországon jogi személyként nyilvántartásba vett vagy bejegyzett, vagy alapító okirattal létesített gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány és szakoktatási tevékenységet végző oktatási intézmény, amely egyetért a szövetség küldetésével, és ipari Linux szabványokon alapuló rendszerekkel kapcsolatos rendszeres tevékenységet folytat, valamint megfelel az alábbi feltételeknek, továbbá az egyesület alapszabályát az alakuló közgyűlésen elfogadja. Az egyesület megalakulása után rendes tag lehet minden olyan, az alapító tagokra előírt feltételeknek megfelelő jogi személy, amely egyértelműen vállalja a Linux ipari célú felhasználásának támogatását, illetve az ezt elősegítő tevékenységet, valamint ezt a szervezet marketing/PR eszközeivel folyamatosan nyilvánvalóvá is teszi (információs kiadványok, weboldal stb.), továbbá amely legalább egy éve az egyesület ideiglenes tagja, és e minőségében tevékenyen közreműködött az egyesület céljainak megvalósításában, és rendes tagként való felvételét az egyesület elnöksége a közgyűlés számára javasolja. Az egyesület ideiglenes tagja lehet olya, a rendes tagokra előírt feltételeknek megfelelő jogi személy, amely az egyesület alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és ideiglenes tagként történő felvételét az egyesület elnöksége a közgyűlésnek javasolta. 2.2. Pártoló tag lehet minden természetes és jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért, és annak megvalósítását akár személyes közreműködéssel, akár pénzbeni vagy nem pénzbeni szolgáltatás nyújtásával elő kívánja segíteni. 2.3. Az egyesületbe történő tagfelvételhez a kérelmező által az egyesület elnökségéhez címzett, írásbeli kérelem szükséges, továbbá három egyesületi tag ajánlása. Az egyesület elnöksége a kérelmező jelentkezésének megvizsgálása után határoz arról, hogy tagként történő felvételét a közgyűlésnek javasolja-e. A tagfelvételről a soron következő rendes közgyűlés egyhangú szavazattal dönt. 2.4. AAz egyesület rendes, ideiglenes és pártoló tagjának joga az egyesület munkájában részt venni. A rendes és ideiglenes tag, valamint a jogi személy pártoló tag az egyesületbe képviselőként delegált állandó megbízottján keresztül jogosult a közgyűlésen való részvételre. A rendes és ideiglenes tag az egyesület közgyűlésén tanácskozási, a rendes tag továbbá szavazati joggal rendelkezik, és az egyesületben tisztségre választhat, illetve tisztségre választható. Az egyesület rendes, ideiglenes vagy pártoló tagja jogosult az egyesület valamennyi szolgáltatását igénybe venni. 2.5. Az egyesület rendes és ideiglenes tagja köteles az éves tagdíjat rendben, annak esedékességekor megfizetni. Az egyesület rendes és ideiglenes tagja köteles az egyesület céljának megvalósítása érdekében tudásának legjava szerint tevékenykedni, az egyesület jó hírnevét megőrizni és gyarapítani. 2.6. Az egyesület pártoló tagja az egyesület tevékenységéhez a saját lehetőségeihez képest nyújt anyagi vagy más formájú hozzájárulást. Az egyesület pártoló tagja az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt. Az egyesület pártoló tagja köteles az egyesület céljainak érdekében tudása legjava szerint tevékenykedni. 2.7. Az egyesület tagja az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutásától számított 30 napon belül az illetékes Bíróság előtt megtámadhatja. 2.8. A tagsági viszony megszűnik a - tag jogutód nélküli megszűnéséve - kilépéssel - kizárással A kilépést a tag az Elnökségnek jelenti be. A tagsági viszony a bejelentésnek az Elnökséghez történő beérkezése napjával szűnik meg. A tagság kizárással abban az esetben szűnik meg, ha a tagnak az egyesület céljaival, érdekeivel ellentétes, azokat súlyosan veszélyeztető magatartása miatt a közgyűlés a tagot egyhangú határozatával kizárja. 3.1. Közgyűlés 3.2. Elnökség 3.3. Felügyelő Bizottság 3.1. Közgyűlés 3.1.1. Az egyesület legfőbb szerve a: Közgyűlés, amely a tagok összessége. 3.1.2 a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
3.1.3. A közgyűlésen az egyesület rendes tagja tanácskozási és szavazati joggal, a az ideiglenes és pártoló tagja tanácskozási joggal részt vehet. A közgyűlés nyilvános, azon a tagokon kívül bárki, - a részvételi szándék előzetes bejelentése mellett, - részt vehet. Személyiségi jogvédelmi, adatvédelmi, vagy más jogos érdek védelme miatt az egyes napirendi pontokról a nyilvánosság kizárható. 3.1.4. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell összehívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja. A Közgyűlést az Elnökség 8 napos időközzel, a napirendi pontok megjelölésével, írásban hívja össze. A meghívót valamennyi tagnak meg kell küldeni, továbbá az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán, illetve az Egyesület honlapján nyilvánosan is meg kell hirdetni. 3.1.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező rendes tagok több mint 75%-a (- legalább 75% + 1 fő -) jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A Közgyűlést összehívó meghívóban ismertetni kell a határozatképtelenség esetére megismételt közgyűlés időpontját is, valamint azt a tényt is fel kell tüntetni, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés időpontja az eredeti Közgyűlés napjára is eshet. 3.1.6. A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazással kell megválasztani az Egyesület tisztségviselőit, és a felügyelő bizottság tagjait. Minősített, azaz háromnegyedes többség szükséges az Egyesület megszűnésének, illetve más egyesületbe történő beolvadásának elhatározásához, a tisztségviselők megválasztásához és visszahívásához, valamint az Alapszabály módosításához. Egyhangú döntés szükséges a tag felvételéhez. A Közgyűlés adott határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b./ bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai körében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatás. 3.1.7. A Közgyűlés határozatait a Határozatok Könyvében, azok rendelkező részének, hatályának, sorszámának, meghozataluk dátumának, az azt megszavazók, ellenzők, illetve a tartózkodók számának feltűntetésével nyilván kell tartani. A Határozatok könyvét a jegyző hitelesíti. A Közgyűlés határozatait a közgyűlésen kihirdetik, továbbá azokkal, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy bármilyen más módon érintettek, írásban külön is közölni kell. A Közgyűlés határozatait oly módon hozza nyilvánosságra, hogy azokat az egyesület honlapján ( az Interneten) a Közgyűlés napjától számított 30 napon keresztül közzé kell tenni. Amennyiben a határozat nyilvános pályázat eredményét is tartalmazza, a határozatot a pályázat meghirdetésével azonos módon is közzé kell tenni. 3.1.8 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlést levezető elnök, valamint a hitelesítésre felkért két jelenlévő tag hitelesít. 3.1.9. Az egyesület tagságának 1/3-a által, az ok és a cél megjelölésével előterjesztett indítványra az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni. Ha az Elnökség az indítványnak nem tesz eleget, úgy a tagok a Közgyűlést maguk hívhatják össze. 3.1.10. A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökségnél a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerezne tudomást, hogy a) az Egyesület működése során jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása illetőleg enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé, b) a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó indítványt az Elnökség a soron következő ülésén köteles megtárgyalni, és a rendkívüli közgyűlést az Elnökség ülésétől számított 60 napon belül összehívni. Ha a Felügyelő Bizottság indítványát az Elnökség elutasítja, a közgyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult összehívni. 3.2. Elnökség 3.2.1. Az Elnökség az egyesület ügydöntő és képviseleti szerve, amely két közgyűlés közötti időszakban teljes felelősséggel, önállóan intézi és irányítja az egyesület tevékenységét, segíti a tagok munkáját. Az Elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan ügy eldöntése, illetve elintézése, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség készíti elő a Közgyűlés munkáját és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
3.2.2. Az Elnökség legalább negyedévente egyszer ülésezik. Üléseit az elnök (elnökhelyettes) a napirendi pontok, az időpont és a helyszín megjelölésével, írásban, legalább 8 napos időközzel hívja össze. Köteles akkor is összehívni, ha az elnökség tagjainak egyharmada ezt írásban, a cél megjelölésével kéri. Az Elnökség üléseire az elnökön és elnökhelyettesen kívül a felügyelő bizottság tagjait is meg kell hívni. Az Elnökség üléseit az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, illetve az Egyesület nyilvános honlapján is meg kell hirdetni. 3.2.3. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok legalább 2/3-a jelen van. Ez az előírás a határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülésre is vonatkozik. Az Elnökség ülése nyilvános, azon az Elnökség tagjain kívül bárki, - a részvételi szándék előzetes bejelentése mellett, - részt vehet. Személyiségi jogvédelmi, adatvédelmi, vagy más jogos érdek védelme miatt az egyes napirendi pontokról a nyilvánosság kizárható. 3.2.4. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélküli igénybe vehető nem pénzbeli juttatás. 3.2.5. Az Elnökség határozatait azok rendelkező része, hatálya, meghozatalának dátuma, az azt megszavazók, ellenzők és tartózkodók számának feltűntetésével, egymást követő, sorszámozott lapokon lefűzve nyilván kell tartani. Azokkal, akikre nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy azzal bármilyen más módon érintettek, a határozatokat azok meghozatalától számított 8 napon belül írásban is közölni kell. 3.2.6. Az Elnökség 3 tagú testület, amelynek tagjait öt évi időtartamra a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással, minősített, háromnegyedes többséggel. Az Elnökség tagja az elnök, és két elnökhelyettes. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés az Egyesület tagjaival tagsági vagy munkaviszonyban illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek közül, a Közgyűlésen a tagok által történő jelölés alapján választja meg. Nem lehet az elnökség tagja az a személy,
Az Elnökséget vagy az Elnökség bármely tagját a Közgyűlés abban az esetben jogosult e tisztségből visszahívni, ha az Elnökség, vagy az Elnökség bármely tagja ismételt figyelmeztetés ellenére az egyesület céljának elérését súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy ha az e tisztségből eredő feladatok ellátását ismételten, figyelmeztetés ellenére elhanyagolja. 3.2.7.Az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlésen beszámolni tartozik. 3.2.8. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg, a feladatokat az Alapszabály keretei között egymás között felosztják. 3.3. Az egyesület tisztségviselői: elnök, elnökhelyettes, titkár 3.3.1. Az egyesületet az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - képviseli harmadik személyek, hatóságok és bíróságok előtt. Az elnök (elnökhelyettes) képviseleti joga önálló. Az elnök (elnökhelyettes) képviseleti jogkörében eljárva önállóan jegyezi az egyesületet oly módon, hogy az egyesület előírt, előnyomott vagy előnyomtatott neve alá a saját nevét önállóan írja. 3.3.2. Az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jog gyakorlása, munkavégzésre szóló egyéb jogviszony létesítése az elnök hatáskörébe tartozik. Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén e jogkörökben az elnökhelyettes jár el. Az elnök feladata az egyesület külső kapcsolatainak építése, fenntartása. 3.4. Felügyelő Bizottság 3.4.1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését, pénzügyeit és gazdálkodását. Ennek során az elnökség tagjaitól jelentést, az egyesület bármely munkavállalójától pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 3.4.2. A Felügyelő Bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az elnökséget vagy a rendkívüli közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség vagy a közgyűlés összehívására maga a Felügyelő Bizottság is jogosult. 3.4.3. A Felügyelő Bizottság három főből, elnökből és két tagból áll, akiket a Közgyűlés, a tagok jelölése alapján öt évi időtartamra nyílt szavazással, , minősített, háromnegyedes többséggel választ meg. Nem lehet Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, aki: a) a közgyűlésre delegált képviselő, vagy az Elnökség tagja, b) az egyesülettel, vagy az Elnökség bármely tagjával a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, c) azaz egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve d) aki a képviselők vagy az elnökség tagjainak közeli hozzátartozója Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy,
3.4.4. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt az elnökség ülésein. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök, 15 napos időközzel írásban hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a Felügyelő Bizottság minden tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Felügyelő Bizottság évente legalább egyszer rendes ülést tart, egyéb esetekben szükség szerinti gyakorisággal ülésezik. A Felügyelő Bizottság egyetértése szükséges a közhasznúsági jelentés elfogadásához. 4.1. Az Egyesület bevétele az egyesületi tagok által fizetett tagdíjakból, a pártoló tagok által nyújtott hozzájárulásból, illetve egyéb támogatásokból áll. A tagdíj összegét a Közgyűlés határozza meg. 4.2. Az Egyesület vagyona és jövedelme az Egyesület céljait és működését szolgálja. 4.3. Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 4.4. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, valamint kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel. 4.5. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az éves gazdálkodás tervében jóváhagyott összegeknek a rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért, valamint az Egyesület vagyontárgyainak kezeléséért az Elnökség a felelős. Az éves beszámolót a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel, a Közgyűlésre a határozatképességre irányadó szabályok szerint , a szavazati joggal rendelkező rendes tagok több mint 75%-a (- legalább 75% + 1 fő -) jelenlétével, illetve a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlésen a megjelentek számára tekintet nélküli határozatképesség mellett fogadja el. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést kell készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, a határozathozatalra az éves beszámoló elfogadására vonatkozó szabályok az irányadók. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. 4.6. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök és valamely elnökhelyettes együttesen rendelkezik. 4.7. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát az Egyesület eredeti célkitűzéseinek megfelelően kell hasznosítani. Az Egyesület működése közhasznúságára tekintettel és ebben a körben nyilvános. Az éves jelentést és a közhasznúsági beszámolót, illetve az egyéb iratokat bárki megtekintheti. Az iratok betekintésére vonatkozó igényt az Elnökségnek kell legalább 3 nappal korábban bejelenteni. A kért iratokat az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban lehet megtekinteni. Az iratokról kézzel feljegyzést lehet készíteni, azokat azonban a titkárságról kivinni csak az Elnök engedélyével szabad. Az Egyesület a közhasznúsági beszámolóját évente egyszer, a tárgyévet követő év első hat hónapjában közzé teszi, és azt a Linux Világ Magazin. című lapban nyilvánosságra hozza. Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület működéséről a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatja, ehhez elsősorban az Internet nyilvánosságát hívja segítségül, tájékoztatásait az Egyesület web oldalán teszi közzé. Szolgáltatásainak nyújtásánál a pályázatok szakmai sajátosságain kívül egyéb körülményt figyelembe venni nem jogosult. Az egyes támogatások kapcsán az érdekeltek igényelhetik, hogy a pályázat eredményéről, a hozott döntés okairól, a mérlegelés szempontjairól tájékoztatást kapjanak. Nyilvános pályázat esetén a pályázat elbírálásáról a meghirdetéssel azonos tájékoztatást kell adni kivéve, ha a felhívás ettől eltérő rendelkezést tartalmazott. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait a tagokon kívül bárki más is igénybe veheti, így bárki részt vehet az Egyesület által szervezett rendezvényeken, a LINUX alapú operációs rendszer ismertetését célzó eseményeken, tudományos előadásokon, megismerheti az egyesület által támogatott tudományos kutatások eredményeit, illetve részt vehet a nyilvános pályázatokon. Jelen Alapszabályt az Egyesület 2004. február 2.-án tartott alakuló közgyűlése megtárgyalta és az alapító tagok egyhangú szavazatával elfogadta. |