Barry Klawans, az OSA szóvivője és az OSA egyik alapítótagjának, a JasperSoft vállalatnak a műszaki igazgatója szerint a szövetség létrehozása válasz egy olyan piaci szükségletre, ami jelenleg kielégítetlen. Klawans azt mondja, hogy míg a legtöbb nyílt forráskódú képviseleti csoport a licencelést és a jogi ügyeket helyezi előtérbe, addig az OSA olyan vállalatokat lát el, melyek összetett IT és adatkezelési igényekkel rendelkeznek; emellett támogatja őket a nyílt forráskódú megoldások alkalmazásában.

“A nyílt forráskód alkalmazásának vannak korlátai,” mondta Klawans. “Először is, hiányzik a nyílt forráskóddal kapcsolatos tudatosság. Másodszor, nehéz egy nyílt forráskódú megoldást kialakítani, mert az üzleti megoldások sok mindenre alkalmazhatók kell, hogy legyenek – de a vállalatok nem szűk feladatot ellátó célalkalmazásokat, hanem mindenre kiterjedő megoldásokat akarnak.”

Ekkor jön az OSA a képbe. A változatos csoportot alkotó tagok független szoftvergyártókkal, rendszerintegrátorokkal, és a nyílt forráskódú közösség tagjaival működnek együtt, annak érdekében, hogy olyan átfogó nyílt forráskódú megoldásokat hozzanak létre, melyek készen elérhetők és sokkal gazdaságosabbak, mint a tulajdonosi megoldások, és ez az, ami Klawan megfogalmazása szerint jelenleg nagyon hiányzik.

A non-profit csoport egy kb. 100 000 dolláros költségvetéssel indult, amit az OSA jogdíjaira, a PR vállalatra, és más indulási költségekre fordítottak. Klawans elmondása alapján a szervezet gyártósemleges, ugyanakkor “a tagoknak független szoftvergyártóknak kell lenniük, vagy pedig nyílt forráskódon alapuló termékük kell, hogy legyen.” Az OSA weblapja szerint “a tagság lehetősége nyitva áll olyan szervezetek előtt, akik kiváló minőségű, üzletkész nyílt forráskódú megoldásokat kínálnak,” de Klawans elismeri, hogy annak a pontos meghatározása, hogy mely licenceket alkalmazhatják a tagok vagy sem, elég homályos. “Nem foglaltunk állást, azért hogy gyorsan elindíthassuk az egészet, de tudjuk, hogy az adott vállalatnak támogatnia kell azt a nyílt forráskódú projektet, amin az ő projektje alapul. Kódírással és feladatvállalással kell hozzájárulniuk a projekt fejlődéséhez és azt előremozdítani.”

Nem valószínű, hogy meggátolják azon vállalatok belépését az OSA-ba, melyek nem teljesen nyílt forráskódúak, mivel az egyik alapító tagja, az EnterpriseDB is számos tulajdonosi terméket nyújt. Azonban Klawans gyorsan rámutat, hogy az EnterpriseDB jelentős mértékben hozzájárul a nyílt forráskódú PostgreSQL projekthez, melyen a legtöbb termékük alapul. Az OSA azt tervezi, hogy újra visszatér a tagság és licencelés kérdésére az elkövetkező hetekben, de Klawans bevallja, hogy “az egész dolog kezd összetetté válni.”

A kialakulásakor az OSA hátom fő célt tűzött ki maga elé. Először is, egy kemény “oktatásimarketing-kampányt” tervezett, ami a nyílt forráskódú szoftverkészletek, mint a tulajdonosi szoftvercsomagok elismert alternatíváinak megismertetésére irányult. A második cél az, hogy mivel az OSA nem akar egy szokványos szervezet lenni, olyan vezérelvek, ajánlások, és bevált gyakorlatok kifejlesztését tervezi, melyek elősegítik a vállalatok igényeit leginkább kielégítő eszközök kiválasztásával kapcsolatos döntések meghozatalát.

Klawans azt mondja, hogy annak az ötlete, hogy egy új képviseleti csoportot hozzanak létre, tavaly novemberben fogalmazódott meg. Több alapító vállalat képviselői azokról a kihívásokról beszélgettek, melyekkel a tulajdonosi megoldások iránt nyitott vállalatok érdeklődésének felkeltése során kell szembenézni. “Nem egy ember hozta fel az ötletet,” mondta Klawans. “Ez egy olyan dolog, amivel mindannyian foglalkozunk, és ugyanazokkal a problémákkal találkozunk. Mindannyian beleütközünk a tudatlanságba és a FUD technikába. Egyszer páran egy kereskedelmi kiállításon voltunk, és azt mondtuk, hogy 'nem csak beszélnünk kellene erről, hanem valamit cselekedni is.'”

Több hónapos tervezés után az OSA 10 alapító tagot gyűjtött össze, akik tevékenysége a Centrix CRM-től, vagyis a nyílt forráskódú menedzsment adatbázistól a Hyperic-ig, vagyis a válogatott IT működéshez kapcsolódó menedzsment eszközök gyártójáig terjed. Az alapító tagok között van továbbá: a CollabNet, Openbravo, EnterprisDB és a SourceForge.net (A sourceForge.net és a Linux.com az OSTG vállalat tulajdonában vannak). A szövetség létrejöttével kapcsolatos hírek feburár elején kezdtek el terjedni. Hivatalosan pedig 2007. február 14-én a New York-i Open Solutions Summit során jelentették be.

A csatlakozni kívánó vállalatok meglátogathatják az OSA weboldalát vagy kapcsolatba léphetnek a szervezettel e-mailben. Háromféle tagság közül lehet választani az alapján, hogy milyen vállalatról beszélünk, és hogy milyen mértékben kíván az adott vállalat részt venni az OSA munkájában. Az ISV (független szoftvergyártó) tagdíjak 10 000 dollárba kerülnek, és egy előre meghatározott óraszámú önkéntes munkát is magukban foglalnak. A rendszerintegrátorok tagdíja 5000 dollár, és nincs szükség önkéntes munkára. Az ISV tagok jogosultak arra, hogy a testület munkájában részt vegyenek, míg a rendszerintegrátorok csak tisztségviselői szerepet tölthetnek be. A nyílt forráskódú közösség tagjai ingyen csatlakozhatnak, de nem töltenek be a pozíciót a szervezetben.

Egy másik lehetőség az OSA-ban való részvételre, anélkül, hogy valaki taggá válna, az hogy ha valaki az OSA “barátjává” válik. “Ez a lehetőség olyanoknak szól, akik nyilvánosan akarják támogatni az OSA-t, de mégsem akarják magukat jobban elkötelezni a szövetség iránt, “ mondta Klawans.

Tony Barbagallo, a San Francisco-i GroundWork Open Source marketing alelnöke azt nyilatkozta, hogy könnyű volt meghozni azt a döntést, hogy belépjenek az OSA-ba, mégpedig ISV tagként. “Olyan vállalatként, amely mind nyílt forráskódú projektek fejlesztésével mind a létező legjobb projektek egy megoldássá való egyesítésével foglalkozik, azt gondoltuk, hogy az OSA ideális abban, hogy az ISV-ket és a rendszerintegrátorokat összehozza”, mondta Barbagallo. “Úgy érezzük sokat profitálhatunk a projektek közötti szinergiákból, és minden tagszervezet egyedülálló tudásából.

Barbagallo azt mondja, hogy a GroundWork különleges módon kíván segíteni az OSA céljainak elérésben, azáltal, hogy “átveszi a vezető szerepet a nyílt forráskódú kommunikációs protokollok különböző vállalalati alkalmazások közötti meghatározásában. Annak a képességnek, hogy észrevétlenül összekapcsolaják az olyan alkalmazásokat, mint az üzleti jelentések és alkalmazás monitorozás, az egész vállalaton belül messzemenő előnyei vannak.”

Ha azzal kapcsolatban érdeklődtünk, hogy a GroundWork hasonló célokkal rendelkező, más szervezetekkel együtt kíván-e működni, Barbagallo azt mondta: “Nem igazán találtunk még egy olyan létező szervezetet, mely mind a nyílt forráskódra mind pedig az üzleti alkalmazások olyan eltérő közösségére koncentrál, amelyek az OSA tagjai között vannak.”