Tim Burke, a Red Hat új technológiákért felelős igazgatója, a Linux a Wall Streeten elnevezésű konferencián a valósidejű Linux egy esettanulmányával támasztotta alá az elmondottakat, ami a Linux következő fejlődési irányvonalát jelenti.

“Az emberek gyakran szűken értelmezik a valósidejűség fogalmát,” mondta Burke. “A valósidejűség különböző embereknek különböző dolgokat jelent: néhányan azt gondolják, hogy csupán orvosi vagy katonai alkalmazásokra vonatkozik, de mi a pénzügyi szolgáltató szektorról és a nagy teljesítményigényű kereskedésről beszélünk.”

Burke megjegyezte, hogy a Red Hat Enterprise Linux 5 jelenleg fejlesztés alatt álló, valósidejű verziójával a Red Hat egy teljesen kiszámítható viselkedésű (determinisztikus) operációs rendszert szállít majd, ami nagy előnyökkel jár a pénzügyi szolgáltatói szektor számára.

Burke az előadása során egy pénzügyi üzenetküldési összehasonlító tesztet mutatott be, és az egyik teljesítménnyel kapcsolatos képen a valósidejű RHEL5, a hagyományos RHEL5-hez viszonyított, nagymértékű továbbfejlődését szemléltette. A pénzügyi szolgáltatási tranzakcióknak egy meghatározott időkereten belül kell lezajlaniuk, ami nem csak célszerű, hanem szabályzati előírás is.

A hagyományos RHEL5-tel Burke azt demonstrálta, hogy több mint 200 ezredmásodperc latenciáról beszélhetünk. Ez a latencia esetleg egy-egy elmulasztott ügylet is lehet.

“A Real Time RHEL5-tel az öt ezredmásodperces latenciával rendelkező tranzakciók száma kettő az egy millióból,” mondta Burke. “Ez hagyományos RHEL5-tel 13 000 az egy millióból. Nincsenek majdnem létrejött ügyletek, és pont ezért kell biztosra mennünk.”

A valósidejűség a Linux válaszidejének pontos megjósolhatóságát biztosítja. A valósidejűség finomabb felbontású meghatározottságot nyújt, mint amit a hagyományos tőzsdei Linux rendszermag képes nyújtani.

Burke azt is elmondta, hogy a Red Hat vezető szerepet tölt be a valósidejűség Linuxban való alkalmazásában, de ez nem jár kihívások nélkül.

“A nagy kihívás az, hogy megszüntessék a Linux rendszermag 'fekete lyukait',” mondta Burke. “ezek olyan helyek, ahol a rendszermag hosszú ideig megszakítás nélkül fut.”

Rengeteg változtatás van, melyek a Linux 2.6.23 rendszermag befejezésekor lesznek készen. Burke elmondása alapján a rendszermag valósidejűséggel kapcsolatos változtatásai jelentősek, 1,2 millió kódsort foglalnak magukban.

A valósidejű Linux bővítések mellett, a RHEL5 Real Time verziója magában foglal majd egy új, latenciát nyomonkövető alkalmazást is. A latenciát futás közben nyomonkövető alkalmazás arra szolgál, hogy a leghosszabb latencia kódútvonalakat felfedezze mind a Linux rendszermagban mind az alkalmazásban.

A valósidejűség felé történő elmozdulás nem jár hátrányokkal a vállalatok számára. Burke szerint a valósidejűséggel kapcsolatos bővítéseket a rendszer mind tartalmazza és semmilyen alkalmazásokkal kapcsolatos változtatásra nincs szükség.

A szokásos alkalmazások módosítás nélkül futnak, ami megkönnyíti majd az áttérést, illetve megkönnyíti az összehasonlító tesztek futtatását.

A valósidejűség által kínált előnyök ellenére Burke megjegyezte, hogy ez nem jelent csodafegyvert minden lassan futó alkalmazás számára a Wall Streeten.

“Ha az alkalmazási rétegben valami nem hatékony, a rendszermag nem tud semmit tenni a gyenge minőségben kódolt programokkal,” mondta Burke. A valósidejűség potenciálisan le is lassíthatja a hosszan futó alkalmazások bizonyos fajtáját.

Burke azt mondta, hogy amikor a vállalatok a áteresztőképességre gondolnak, akkor a legnagyobb számú tranzakciót akarják az adott időszakban átereszteni. A leghatékonyabb módja ennek, hogy minden feladatot befejeznek annyi idő alatt, amennyi ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg.

A valósidejűség ezzel szemben magában foglalja a hosszabb feladatok rövidebb feladatokká való felosztását, azért hogy megállapítsák a fontossági sorrendjüket. “Amikor hosszabb feladatokat rövidebbekre bontunk, akkor ebből többletmunka származik,” mondta Burke. “Tehát amikor az áteresztőképességről lesz szó – az olyan dolgok, mint a nagy adatbázisok futtatása – valójában lassabb lesz.”

A megalkuvás tehát a meghatározottság és az áteresztőképesség csökkenése között kell megtörténjen.

“Ha szemléltetnünk kellene az áteresztőképességet, akkor ez olyan, mint egy mai autópálya,” fejtett ki Burke. “Ha a lehető legnagyobb számú autót akarjuk, hogy fusson, az rendben van, de fontos megérteni, hogy bizonyos autók gyorsabbak, és ez az amiről az alacsony latenciájú rendszermag szól.”