Az alábbi, Mitchell Bakerrel, a Mozilla Foundation vezérigazgatójával készült interjú többek között olyan kérdéseket taglal, mint a Firefox projekt kezdete, a Firefox jelenlegi helyzete és elterjedtsége a mobil telefonok terén, a Firefox terjesztésével kapcsolatos stratégia, a Mozilla és a Web 3.0, illetve a következő megjelenés.

A kezdetek

Mitchell Baker: Igen, a Mozilla projekt 1998-ban indult eredetileg a Netscape-en belül. Sokáig gondolkodtunk a független szervezeten, és végül 2003-ban született a döntés, hogy itt van az ideje egy kezdeti pénzügyi befektetésnek és a Mozilla név is ekkor jött létre. A Mozilla Foundation tíz vagy tizenegy munkatárssal indult, és a következő 15 hónapban két-három munkatárssal bővültünk. Tehát, amikor a Firefoxot szállítottuk, akkor 15 munkatársunk volt.

Dan Warne (APC): Ez egy meglehetősen kis csapat egy ilyen összetett termék fejlesztéséhez.

Mitchell Baker: Talán még 15-nél is kevesebben voltunk. Kb. 2004 májusában vagy júniusában tudtuk megállapítani a technológia iránti érdeklődés szintjéről és a felhasználók számából, hogy jó úton járunk. Ugyanakkor a Firefox 1.0 megjelenése utáni reakciókat és, hogy miként alakulnak majd a dolgok, nem tudtuk megjósolni. Az egyik dolog, amin gondolkodtunk az az volt, hogy hogyan tegyük a Firefoxot annyira felhasználó-központúvá, amennyire csak lehet. A Firefox ma többek között a keresőmezőről és az egyszerű kezdőlapról ismert, de ezek hosszas megbeszélések eredményeképpen alakultak ki.

Dan Warner (APC): Valóban? Pedig nyilvánvalónak tűnik.

Mitchell Baker: Igen, mivel ezek voltak a kezdeti lépések a fejlesztő-központúságtól való eltávolodásban. Sokat gondolkodtunk azon, hogy portál oldal legyen-e, mit akarnak az emberek igazából, és meghagyjuk-e a korábbi Mozilla oldalt, és hasonló témákról. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy a régi fejlesztői kezdőoldal nem volt megfelelő, és a keresés olyan dolog, amit mindenki csinál a weben. Így eldöntöttük, hogy beépítjük a kezdő keresőoldalt, és az is kiderült, hogy a Google érdeklődött aziránt, hogy közösen csináljunk egy kezdőoldalt. Tehát ez így jött létre. Megegyeztünk a kereső motorokkal és a kereséshez kapcsolódó bevételt illetően is. Ahogy a Firefox piaci részesedése nőtt, az első néhány hónapban egy százalékkal, kiderült, hogy sokkal többen használták, mint amire számítottunk, és a keresés illetve a kezdőlap ötvözése nagyon hasznossá tette a keresési funkciót. Így többen használták a Firefoxot és a keresést, valamint sokkal több pénzt hozott, mint amire számítottunk.

Hogyan keres a Firefox 55 millió dollárt egy évben?

Dan Warne (APC): Mennyi bevételük származik abból, hogy beépítik a keresést Firefoxba? Köztudott, hogy a Google a Google keresési funkció beépítésért fizet, de csak nagyon kevesen tudják, hogy mennyit.

Mitchell Baker: Fontos megjegyezni, hogy nem csak a Google-ről van szó. Az egyik dolog, ami a mi nevünkhöz fűződik, az a kereséskor használt keresési technológiák közötti választási lehetőség felkínálása a felhasználók számára. Most már a Google és a Yahoo keresés ott vannak egymás mellett és elérhetők, ezt ma már talán alapvetőnek tartják, de nem volt így akkor, amikor kezdtük. A Google az alapértelmezett kereső, de hajthatatlanok voltunk abban, hogy szükséges a választási lehetőség felkínálása a felhasználók számára. Mivel a keresési technológia hozzáadása nagyon könnyű, ez a felhasználó-központúság szemléletünk alapvető eleme lett. Így nem csak a Google-lel egyezkedtünk. Non-profit szervezet vagyunk, így az eredményeink auditáltak és nyilvánosak. A 2006-os számok még nem a véglegesek, de a 2005-ös számok 55 millió dollár körül vannak.

Dan Warne (APC): Ez egy nagyon szép összeg.

Mitchell Baker: Ekkora összeg még egyik hozzánk hasonló nyílt forráskódú projektre sem volt jellemző. Természetesen ez adóköteles jövedelem, vagyis a teljes összegből csak egy bizonyos fennmaradó összeg felett rendelkezünk, de ennek ellenére sem számítottunk rá és nagyon örülünk neki. A felhasználói bázisunk mellett nőtt a Firefoxot övező népszerűség is, és ez kiterjedt a magot képező fejlesztői közösségen kívülre is, ez pedig egy olyan érték, ami megfizethetetlen. És ez a Firefox legalapvetőbb jellemzője, részben azért, mert a termék önmaga nagyszerű, részben azért, mert az emberek tudják, hogy mi nem a bevételünket maximalizálni kívánó szervezet vagyunk, hanem non-profit szervezet és az érték így az embereké. Nem hiszem, hogy az emberek sokat tudnak a nyílt forráskód természetéről, vagy, hogy hogyan történik a fejlesztés, de érzik azt a végeredmény alapján, hogy ez a megközelítés a felhasználókat helyezi a középpontba.

Dan Warne (APC): Úgy tűnik, hogy a Firefox egyik legvonzóbb jellemzője a plug in modell, és kifejezetten szórakoztató a Microsoft próbálkozásait látni, hogy hogyan próbálják ezt lemásolni. Ez azt is mutatja, hogy a nyílt forráskódot nem lehet lemásolni.

Mitchell Baker: Igen, először is nehéz lemásolni azt, hogy a nyílt forráskód a köz érdekét helyezi előtérbe a részvényesek személyes gazdagságával szemben. Emellett nehéz lemásolni a keretet, amiben dolgozunk, vagyis a decentralizált önkéntes hozzájárulást, amit az elvek és a minőségellenőrzés irányítanak.

A Firefox a mobil telefonok felé kacsingat

Dan Warne (APC): Van egy olyan terület, ahol a Firefox még nem annyira elterjedt, ez pedig a mobil eszközök, ahol az Opera elég jó pozícióban van, és még a Microsoft is bizonyos fokig. Van valamilyen elmozdulás ebbe az irányba?

Mitchell Baker: Igen, de ez egy hosszútávú feladat, nem a jövő hónapokban fog megvalósulni. A Mozilla Foundation küldetése abban áll, hogy az internetezés élményét növelje, és ez most már egyre inkább eszközökön lesz jellemző, nem pedig PC-ken. Ha nem vagyunk jelen, akkor nem tudunk megfelelni annak a víziónak, amit mi is segítettünk kiépíteni. Így ennek meg kell történnie. Indítottunk egy kisebb projektet, de úgy döntöttünk, hogy az a helyes, ha először a technológia oldaláról közelítjük meg, és az alap technológiánkat úgy alakítjuk, hogy a legjobban illeszkedjen ahhoz. Már dolgozunk rajta, de még eltart egy ideig.Van egy PC-központú kísérletünk is, ami mobil telefonokkal kapcsolatos (tehát nem tisztán mobil stratégia), de a Firefox felhasználók és az ő mobil eszközeik kapcsolatát feltérképező kísérleteink is vannak. A jelenleg zajló kísérlet, a Joey, azt vizsgálja, hogy az információ, amihez általában hozzáférnek az emberek, hogyan vihető mobil eszközre. Azon kívül, hogy felmegyünk a webre és elküldünk magunknak információt SMS-ben, mit tehetünk még? Ha van Firefoxunk, akkor már személyre tudjuk szabni és különböző információkat össze tudunk gyűjteni, a kérdés pedig az, hogy ezt hogyan tudnánk úgy alkalmazni, hogy Firefox felhasználóként a mobil telefon használata is hasznosabb legyen.

Dan Warne (APC): Tehát olyan backend szolgáltatási megoldásról van szó, ami segíti a mobil telefonok tartalmának előformázását?

Mitchell Baker: Több dologról beszélünk, van szerver rész, kis kliens rész és egy olyan rész, amit nemsokára tesztelünk. Ez inkább kísérleti jelleggel fut majd, nem pedig egy termék tervezetét jelenti, de mindenféleképpen hasznos a tanulmányozás miatt, mivel a számos országban a mobil eszközök felhasználói a szállítókkal lépnek kapcsolatba, nem pedig a szoftver gyártójával.

Dan Warne (APC): A Firefox híres arról, hogy erős kódbázissal rendelkezik a megjelenítő magjában (renderer), és szerintem ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az Apple a KDE Konqueror böngészőben használt KHTML megjelenítő magot választotta. Azt mondták, hogy azért választották a KHTML-t a Gecko helyett (a Firefox megjelenítő magja), mert az nagyon kicsi. Tehát igaz az, hogy a Firefox belsőleg elég erős kódbázissal bír, így valószínűleg nehéz lehet mobil eszközökbe “préselni”?

Mitchell Baker: Mindegyiket nehéz mobil eszközökre portolni, ezt fontos tisztázni. Az Opera nagyon jó munkát végzett ezen a területen, de nem rendelkezik a Firefox funkcionalitásával és nem olyan érett. Bár azt valóban kijelenthetjük, hogy az Apple Webkitjével könnyebb dolgozni, mint a mi hasonló technológiánkkal. A jövőben keményebben kell azon dolgoznunk, hogy a magot könnyen elérhetővé tegyük, amit könnyű fejleszteni és más olyan előnyöket is nyújt, melyek a Firefox és Mozilla technológiával járnak.

A vállalatok inkább a Firefoxon gondolkodnak ahelyett, hogy az IE7-re váltanának korábbi IE verziókról?

Dan Warne (APC): Azt olvashatjuk, hogy még mindig többen használnak IE6-ot, mint IE7-et. Ön szerint a Microsoft nagy változtatást eszközölt az IE7-tel, és ez a valamilyen szinten sikertelen stratégia befolyásolta az Önök véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Firefox változtatásait hogyan végzik? Például minden frissítéssel jobb inkább kisebb változtatásokat eszközölni?

Mitchell Baker: A Firefox úgy lett tervezve, hogy könnyű legyen a migráció az IE-ről, és az emberek így alig veszik észre a változást.Sokaktól azt hallom, hogy inkább a Firefox használatát tervezik, mivel az esetükben az IE6-ról a Firefoxra való váltás egyszerűbb lehet, mint a váltás az IE6-ról az IE7-re.

Dan Warne (APC): Hány felhasználója van a Firefoxnak?

Mitchell Baker: A becsléseink alapján a felhasználói bázisunk valahol a 75 és 100 millió felhasználó között van. Ezek a számok nem pontosak, mivel különböző adatokból nyertük őket, de ha a világháló 15 százalékát vesszük és azoknak a számát, akik biztonsági frissítéseket kérnek, és ezeket megfeleltetjük egymásnak, akkor ez a szám jön ki.

A Firefox fej-fej mellett a Flash-sel és a Silverlighttal

Dan Warne (APC): A Gran Paradiso megjegyzéseiben a Cairo megjelenítő motorról is olvastam, és ez alapján, ez egy nagyon gyors, jó minőségű, méretezhető vektorgrafikai megjelenítő.

Mitchell Baker: Igen, jelenleg ez csak 2D grafika.

Dan Warne (APC): Ez tehát egy hosszabb távú terv. Lehet arra számítani, hogy a Flash-sel vagy a Silverlighttal fog majd versenyezni?

Mitchell Baker: Tisztán látható, hogy a grafika egy olyan terület, ahol a web jobb is lehetne, így erre koncentrálunk. Nyílt forráskódú technológiákkal koncentrálunk rá, és a Silverlight természetesen teljesen tulajdonosi, illetve a Flash is, habár az Adobe próbál a nyílt forráskód irányába elmozdulni. Így javasoltuk az Adobe-nak, hogy sokkal inkább mozduljon el a nyílt forráskód felé és talán együtt is működhetünk, és szeretnénk a Flash nyílt verzióját látni, de ez az Adobe döntése, nem a miénk. Így ebben az értelemben mind foglalkozunk a grafikával és végül, ha a Flash olyan tulajdonosi marad, mint a Microsoft technológia, akkor működőképes grafikát kell kifejlesztenünk.

A Microsoft és a Firefox fejlesztők viszonya

Mitchell Baker: Szerintem el lehet azt mondani, hogy a Microsoft valóban tett egy gesztust és mi ezt üdvözöltük. Sok olyan terület van, ahol a Microsofttal szeretnénk dolgozni, és a Vista kompatibilitásával kapcsolatban lehet néhány jogi követelmény az ő részükről is, de akár van, akár nem, kiterjesztették ezt az ajánlatot és mi elfogadtuk. A Microsoft visszatért a böngészők világába, és újból figyelmet kell szentelnie a webnek, így valószínűleg látjuk majd őket a szabványügyi testületekben, és azt is megláthatjuk majd, hogy a Microsoft vajon tovább fogja-e erőltetni a saját tulajdonosi technológiáját a nyílt technológiákkal szemben. Ez gyakran megtörténik a szabványügyi testületek ülésein. Itt mutatják majd meg a valódi arcukat, valószínűleg nemsokára.

Dan Warne (APC): Merültek fel esetleg a Firefoxszal és Vistával kapcsolatos kérdések? Ezt azért kérdezem, mert a Vista béta verziók futtatásakor a Firefox nekem megfelelően működött.

Mitchell Baker: Az alap termék rendkívül jól működött, de volt néhány finomítás. Nem a 2.0 megjelenésekor, de sok Vistát érintő változtatást tettünk, habár nem az alap funkcionalitásban, hanem apróbb részletekben.

A Firefox terjeszkedési stratégiája

Mitchell Baker: Logikus, ugye? Más terjesztési alternatívákat is kipróbáltunk már és továbbra is folytatjuk a felfedezésüket. A Firefox benne van néhány PC előtelepítésben, de ez egy új dolog, ezért nem tudjuk milyen eredménnyel jár majd. A PC-vel történő terjeszkedés érdekes megoldás lenne, de eddig leginkább a saját terjesztésen keresztül értünk el sikert, amit a közösség tevékenysége hajtott. Ugyanakkor a többi megoldás felé is nyitottak vagyunk.

A Firefox az ázsiai, csendes-óceáni régióban

Mitchell Baker: Japánban már több éve van egy aktív fejlesztői közösségünk egy nagyon kis non-profit szervezettel, a Mozilla Japan-nel. Amint volt bevételünk kb. egy éve, elkezdtünk a Mozilla Japanba befektetni, így most kb. 8 ember dolgozik ott. Kínában egy nagyon kis projekt révén vagyunk jelen, aminek a Chinese Academy of Sciences ad otthont, és el is határoztuk, hogy jóval több energiát kellene belefektetni Kínába.

A különböző Linux disztribúciók és a Firefox védjegy használata

Dan Warne (APC): Volt egy kis vita a Firefox védjegy különböző Linux disztribúciókban történő használatával kapcsolatban. Mi van emögött?

Mitchell Baker: Néhány Linux disztribúció a Firefox kódját szállítja, nem pedig a Firefoxot, mint terméket, így nem a Firefox márkát. Néhány Linux disztribúció nagyon érzékenyen kezeli a védjegyekkel kapcsolatos jogokat, így saját branddel látják el a böngészőt, ami lehetővé teszi a fejlesztői csoportjuknak, hogy számukra megfelelő kereten belül dolgozzanak.

Dan Warne (APC): Ön, mint a Mozilla vezérigazgatója szerint szükséges ez? A Mozilla lépne bármikor is jogi útra egy Firefox védjegyet használó Linux operációs rendszerrel szemben?

Mitchell Baker: Számunkra nem az a probléma, hogy a Firefox az operációs rendszer része. A probléma az, ha nyílt forráskódú fejlesztők egy csoportja jelentős változtatásokat eszközöl benne, és Firefoxként szállítja. Ez egy elég összetett kérdés, de ha valaki Firefoxot szállít, akkor szeretnénk tudni milyen verzióról van szó és, hogy minden biztonsági frissítés benne van-e. Tehát, ha változatlan formában szállítják a Firefoxot, azt szabadon megtehetik. Még az is rendben van, ha olyan Firefoxot szállítanak, ami nem teljesen ugyanaz, de szeretnénk tudni mik a változtatások. Volt például néhány disztribútor, aki néhány alapvető változtatást tett, így nem tudtuk biztosítani, hogy a frissítések jól műküdnek. Tehát ez a lényege.

A Mozilla a Web 3.0-án is dolgozik

Mitchell Baker: Hatalmas összegeket fektetünk be a webbe mint platformba. A kérdés az, hogy milyen funkcionalitással rendelkezik a web, és elég robusztus-e ahhoz, hogy életképes alternatívája legyen az olyan tulajdonosi technológiáknak, mint például a Silverlight. Elég robusztus-e ahhoz, hogy a webet vonzóvá tegye a desktop szoftverrel szemben? A kapcsolat nélküli alkalmazások azt jelentik, hogy kapcsolat nélkül tudunk dolgozni egy ideig, és ez az egyik irány, ami felé el szeretnénk a web platformot mozdítani. Már dolgoztunk rajta, és így a legtöbb alapvető kód a Firefox kész verzióiban már benne van. Ezek a funkciók már a Firefox 2-ben is benne vannak, de ez nem mindenki számára ismert.

Dan Warne (APC): Mikor jön a Firefox 3?

Mitchell Baker: Ez év végét céloztuk meg, de nem tudjuk biztosra a béta verziókig, amíg el nem jutunk egy bizonyos szintre a tesztelésben; majd akkor tudunk pontos becslést tenni. Kb. 50 és 100 000 ember tesztelési munkájára van szükség, ami alapján megmondhatjuk, hogy hol is állunk. Ezért hatalmas előny a nyílt forráskódú tesztelés.