A szigorúan megfogalmazott ítélet alapján, melyet 150 újságíró és jogász előtt olvastak fel, az Európai Elsőfokú Bíróság arra kötelezte a Microsoftot, hogy engedelmeskedjen egy 2004 márciusi bizottsági rendeletnek, és továbbra is fenntartotta a 497,2 millió eurós büntetést.

A bíróság főbírája, Bo Vesterdorf, az utolsó napon a döntés összegzését felolvasva a következőket nyilatkozta: „ a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bizottság nem tévedett a jogsértés súlyosságának és időtartamának megállapítása során, és nem tévedett a büntetés mértékének kiszabásában sem. Mivel a domináns pozíció kihasználásának tényét a bíróság megállapította, a büntetés mértéke nem változik.”

Az ügyben a döntést egy öt napos meghallgatás előzte meg 2006 novemberében. A Microsoft már korábban is azt jelezte, hogy bármilyen negatív rendelkezés esetén az Európai közösségek Bíróságához fordul fellebbezésért, ami Európa legfelsőbb bírósága.

„A bíróság gyakorlatilag minden szempontból a bizottságnak adott igazat,” mondta Thomas Vinje, aki a Clifford Chance ügyvédi iroda partnere, illetve az Interoperábilis Rendszerek Európai Bizottság (ECIS) jogi csoportjának tagja. A bizottság egy olyan egyesülés, ami olyan Microsoft ellenfeleket foglal magában, mint például az IBM. „A bíróság kimondta az ítéletet, a bizottságnak igaza volt.”

A Microsoftnak már közel 1 milliárd euró büntetést kellett fizetnie a 9 éve húzódó jogi ügyben, ami a redmondi szoftvergyártót a bizottság és egy sor más versenytárs ellen hangolta, beleértve az IBM-et, a Sun Microsystems-et, a RealNetworks-öt és a Novellt is.

A rendelkezése során a 13 tagból álló bírói tanács kimondta, hogy a Microsoft megsértette az európai trösztellenes törvényt azáltal, hogy kihasználta dominanciáját annak érdekében, hogy kizárja a versenytársakat, mint például a RealNetwork-öt a digitális médialejátszók, és a Sun Microsystems-et a munkacsoport szerverek piacán.

Brad Smith, a Microsoft alelnöke, aki jelen volt az ítélethirdetéskor, nem fűzött hozzá semmit. A vállalat bármilyen nemű fellebbezése, ami valószínűleg legalább két évet venne igénybe, nem a tényekre összpontosítana, hanem arra, hogy a fellebviteli bíróság vajon tévedett-e a döntést eredményező procedúra során.

A bírósági ítélet Mario Monti, korábbi EU versenyügyi biztos, és utódja Neelie Kroes munkáját juttatta érvényre. Az ügy még 1998-ban kezdődött, amikor a Sun Microsystems azt kifogásolta, hogy a Microsoft visszautasította a titkos szerver protokollok felfedését, ami egy olyan számítógépes kód, melyre a versenytásaknak szükségük van annak érdekében, hogy a szerver vagy desktop számítógépeik együttműködését biztosítsák a Microsoft termékekkel.

„Szerintem ez azt jelenti, hogy ideje, hogy a Microsoft megfeleljen az előírásoknak,” mondta Vinje.

A Bizottság később arra is kiterjesztette vizsgálódását, hogy a Microsoft hogyan foglalja bele saját Media Player lejátszóját a domináns Windows operációs rendszerébe. Miután a Microsoft integrálta a média lejátszóját a Windows-ba, legyőzte a piacvezető RealNetworköt, és januárban 50%-os részesedéssel rendelkezett a globális piacon a Nielsen/NetRatings kutatási eredményei alapján.