| Kik állnak a Linux fejlesztése mögött? |
 |
 |
 |
| 2007. Október 15, Hétfő - 08:23 | ||||||
|
A Linux rendszermag projekt “git” verziókezelő eszköze alapján megtudhatunk bizonyos információkat azzal kapcsolatban, hogy mely fejlesztők, mely vállalatok járultak hozzá a leginkább a Linuxhoz, és kik ellenőrzik leginkább mások kódját.
A rendszermag 2.6.23 fejlesztési ciklusa még nem fejeződött be, de elég közel vagyunk a végéhez, így van értelme, ha megismerkedünk a megjelenés átfogó statisztikáival. A cikk írásakor (röviden azután, hogy a 2.6.23-rc6 megjelent) több mint 6200 nem beépített változtatást eszközöltek a fő rendszermag tárházában. Ezek a változások 854 fejlesztőtől származnak, ami valamivel kevesebb, mint a 2.6.22 esetén. Ezen fejlesztők közül több mint 350 személy egyetlen változtatással járult a rendszermaghoz. Mindent egybevéve a frissítések során a rendszermag csaknem 430 000 kódsorral bővült, ugyanakkor 406 000 sort eltávolítottak, ami azt jelenti, hogy a rendszermag csupán 23 000 sorral bővült, ami egy viszonylag kis szám. Ez részben Adrian Bunk rendszermag fejlesztő munkájának az eredménye: eltávolította a régi SpeedStep kódot, bizonyos Open Sound System meghajtókat, a Rise CPU támogatást stb, ezek összesen pedig 73 000 sort jelentettek. Jeff Garzik több mint 41 000 sort távolított el a hálózati meghajtók kódjából, és Jens Axboe 25 000 sor kódtól szabadult meg, leginkább ősrégi CDROM meghajtó kód formájában. A Linux rendszermag 2.6.23-as verziója legnagyobb hozzájárulói listájából (a táblázat a lap alján található) azt láthatjuk, hogy a legtöbb változtatást Ingo Molnár eszközölte, amiből kiemelkedik a CFS ütemező rendszermagba illesztése, majd hibajavítása. Molnár frissítéseinek több mint a fele a 2.6.23-rc1 megjelenése után lett elfogadva. Mind Ralf Baechle mind Paul Mundt sok változtatással járult hozzá az architektúra-specifikus fákhoz. Trond Myklebust nevéhez az NFS-sel kapcsolatos sok munka fűződik, és míg David Miller hálózattal kapcsolatos frissítéseket is eszközölt, a legtöbb változtatása mégis az architektúra-specifikus (SPARC) fákban volt. Ha a statisztikát a megváltoztatott sorok száma alapján nézzük, akkor láthatjuk, hogy a kódsorok eltávolítása került előtérbe, ahogy azt fent is említettük, illetve Jens Axboe nevéhez is fűződik illesztési munka, és a rendszermag részévé tette a “bsg” generikus SCSI meghajtót. Hirokazu Takta munkája az m32r architektúrával kapcsolatban emelkedik ki, James Smart a Fibre Channel-lel kapcsolatos változtatásokhoz járult hozzá, Jeremy Fitzhardinge pedig az alap Xen kódot emelte be a rendszermagba. A statisztika azt is megmutatja, hogy a hozzájárulók mely vállalatok alkalmazottai. Az eredmények csak közelítőek, de alapjában véve korrektek, azonban a frissítéseket nem az alapján nézzük, hogy ki melyik vállalat alkalmazottja: így egy bizonyos szintig találgatnunk kell. Továbbra is a Red Hattől származik a legtöbb változtatás, bár a változtatások mértéke egy kissé csökkent. A megváltozott kódsorok száma szempontjából a azok fejlesztők a legnagyobb hozzájárulók, akik önállóan, vállalattól függetlenül dolgoznak. Érdemes megjegyezni, hogy a kódsorok megváltozásának nagy része valójában kódsorok eltávolítását jelenti. Ha a statisztikát a jóváhagyások alapján nézzük, érdekes eredményeket láthatunk a frissítések sorai szempontjából, különösen, ha olyan jóváhagyásokat nézünk, melyeket nem a frissítés szerzője adott hozzá. Így abba nyerhetünk betekintést, hogy kik a tárház őrei. Ez a számítás egy kissé más módon történt: ha egy frissítéshez mind Linus Torvalds mind Andrew Morton részéről jóváhagyás tartozik, akkor Linus jóváhagyását nem vették figyelembe a számításnál. A folyamat működésének eredményeképpen minden, ami Andrew keze alól kikerül, Linus által jóváhagyásra kerül. Ha nem számoljuk bele ezeket a jóváhagyásokat, akkor sokkal pontosabb képet kapunk arról, hogy az ellenőrzés hogyan történt. Néha felmerül a következő kérdés: mit mutatnak ezek a számok a rendszermag fa specifikus részeire nézve? Az eredmények a következők a vállalatok változtatásai szempontjából: A vállalatok hozzájárulásai az alrendszerek változásaihozA számokból azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a Red Hat fejlesztők jelentős tevékenységet végeznek az alap rendszermag területén, de nem szeretnek a dokumentációk írásával foglalkozni. A meghajtó al-fák estén számos hobbi szintű hozzájárulásról beszélhetünk, ami nem egy kimondottan meglepő eredmény, mivel a specifikus eszközök működésre bírása a fejlesztők általános erőfeszítése. A kutatószervezeteknél (pl. egyetemek) szeretnek a fájlrendszerekkel foglalkozni, ahogy azt meglepő módon az olyan vállalatok is teszik, mint az Orcale és a NetApp.Azon túl, hogy a fenti eredmények megközelítő jellegűek, a számok tovább változnak majd a 2.6.23 végső megjelenése előtt, mely valószínűleg pár hét múlva várható. A frissítéseknek, melyeket a következő hetekben foglalnak majd a rendszermagba, addigra hibátlanul kell működniük, így nem beszélhetünk jelentős változtatásokról. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy a 2.6.23 egy aktív fejlesztői közösség képét mutatja, ahol a hozzájárulás nagyszámú fejlesztőtől származik, és az őket alkalmazó néhány vállalattól. A rendszermag továbbra is a szabad rendszerek élénk és élő alapja.
Ez az írás az alábbi cikk alapján készült: http://www.linuxworld.com/news/2007/092007-kernel.html?page=1 |