Az elmúlt két-három hétben szinte napi kapcsolatban álltam Steve Ballmerrel. Mai megbeszélésünk után bejelenthetem Önöknek ezen rendkívül nagy előrelépést jelentő párbeszéd eredményeit.

A 2004-es döntés alapján a Microsoft információnyújtási kötelezettséggel rendelkezik, mellyel lehetővé teszi egyéb munkacsoport szerver operációs rendszer fejlesztők számára, hogy a Windows desktop operációs rendszerrel interoperábilis termékeket fejlesszenek ki. A Microsoft korábban a fejlesztők számára ezen információk licencelését olyan feltételek mellett ajánlotta, melyet a Bizottság teljes mértékben méltánytalannak vélt.

Az intenzív párbeszédünket követően a Microsoft jelentős változtatásokat eszközölt ezen információk rendelkezésre bocsátásában, az általam kért változtatásokat bevezetve.

A párbeszéd során a Microsoftnak kifejtettem, hogy az általuk az interoperabilitási információért követelt szabadalmi jogdíjak túl magasak. Erre válaszképpen a Microsoft a jogdíjakkal kapcsolatos követelését egy egységes licencre váltotta, melynek értelmében a szabadalmak jogdíja 5,95%-tól 0,4%-ra csökkent, ami kevesebb, mint az eredetileg kért 7%-os jogdíj.

Azt is kifejtettem, hogy a titkos interopabilitási információhoz való hozzáférésért követelt jogdíjak méltánytalanok, és csökkenteni kell őket. A Microsoft mostanra elállt ezen követelésétől, és azt a licencelt információ felhasználásával fejlesztett szoftverből származó nettó árbevétel 2,98%-os jogdíjára módosította. Ez a jogdíj pedig névleges, egyszeri 10 000 eurós díj lett. Ez minden, amit a Microsoft szabadalmak érvényességét vagy fontosságát vitató vállalatoknak fizetni kell.

A Bizottság amint lehetséges, döntést hoz a függő, a rendelkezések megszegésével kapcsolatos, az interoperabilitási információ múltbéli, méltánytalan mértékének meghatározására vonatkozó ügyben, amivel kapcsolatban a Bizottság 2007. március 1-én adott ki ellenvetési nyilatkozatot.

A Microsofttal folytatott párbeszédem során azt is hangsúlyoztam, hogy a Microsoft elérhetővé kell, hogy tegye az interoperabilitási információt a nyílt forráskódú fejlesztők számára. A Microsoft eszerint fog cselekedni, olyan licenc-feltételekkel, melyek a fejlesztésből eredő szoftver minden használójának lehetővé teszik a szoftver másolását, módosítását és újraterjesztését a nyílt forráskódú üzleti modellnek megfelelően.

Kifejtettem, hogy a Microsoft jogi biztonságot kell, hogy biztosítson azon programozók számára, akik nyílt forráskódú szoftver fejlesztésében vesznek részt, illetve le kellene zárnia a szabadalmakkal kapcsolatos vitáit a kereskedelmi szoftver terjesztőkkel és végfelhasználókkal. A Microsoft ígértet tett ennek megvalósítására.

Elmondtam a Microsoftnak, hogy azoknak a fejlesztőknek, melyek licenc-egyezményeket kötnek vele, olyan eszközökkel kellene rendelkezniük, melyek biztosítják a 2004-es döntés betartását. A Microsoft elfogadta, hogy jogilag kötelező garanciát kell adnia a licencek alanyai számára az általa nyújtott információ teljességéről és pontosságáról, és, hogy a licenc alanya hatékony jogorvoslatban részesülhet a Londoni Legfelső Bíróságtól, beleértve a károkat is. Ezek a személyekre vontakozó, a Microsoftot a rendelkezések betartására kényszerítő eszközök a Bizottság eszközei és ébersége mellett azt biztosítják, hogy a Microsoft megfelel a kötelezettségeinek ezen és más területeken egyaránt.

Azt is elmondtam, hogy a Microsoftnak teljes és pontos technikai dokumentációt kell nyújtania, ezt az igényt pedig további, tavalyi büntetésekkel támasztottam alá. Most már mondhatom azt, hogy a Microsoft nagymértékben tiszteli ezt a kötelezettséget. Ahogy említettem, a Microsoft számára folyamatos kötelezettség áll fenn a protokollok dokumentálására – a dokumentációt fenn kell tartani a termékei fejlesztése során, és új problémák merülhetnek fel, ahogy a fejlesztők azt felhasználják. Azonban a mai állás alapján a rendelkezések betartásával kapcsolatos főbb problémák megoldásra kerültek.

Összegzésképpen ezek a változások a Microsoft üzleti gyakorlatában, különösen a nyílt forráskódú szoftverfejlesztők irányába, mélyen érinthetik majd a szoftver iparágat. A hatásuk pedig mostantól az elkövetkező években érezhető lesz.

A Bizottság 2004-es döntése olyan világos példát teremtett, mellyel szemben a Microsoft versenyellenes viselkedése megítélhető. Most, hogy a Microsoft elfogadta a 2004-es döntés által meghatározott kötelezettségek betartását, a vállalat nem használhatja majd a piaci erejét – mely a PC operációs rendszer piacon megszerzett 95%-os piaci részesedéséből és 80%-os nyereséghányadából ered – arra, hogy a fogyasztóknak ártson, azáltal, hogy bármilyen piacon megakadályozza a versenyt.

A döntés implementációjával kapcsolatos mai változtatások egy további világos példát teremtettek. Amikor a Microsoft nem törvényes módon alkalmazza piaci erejét a piaci versenyt lerombolására, a felelősség az ő kezében van, hogy megváltoztassa üzleti gyakorlatát, amivel lehetővé teszi azt, hogy a verseny és az innováció helyreálljon a piacon, így az ügyfelek megkapják azt a választási lehetőséget, melyre jogosultak.

A Microsoft végre lépéseket tett afelé, hogy betartsa a 2004-es döntés rendelkezéseit. Azonban két fontos dolgot szeretnék hangsúlyozni.

Az első az, hogy folyamatosan fennállnak azok a kötelezettségek, melyeknek a Microsoftnak meg kell felelnie a 2004-es döntés értelmében. Ha új problémák merülnek fel például az interopabilitási információ teljességét és pontosságát illetően, akkor a Microsoftnak azonnal meg kell azokat válaszolni.

Másodszor, a 2004. márciusi döntés, melyet az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága a múlt hónapban megerősített, szintén példát teremtett a Microsoft jövőbeli piaci viselkedésére vonatkozóan ezen és más területeken is. Fontos, hogy a Microsoft ezt szem előtt tartsa.