Az Európai Bizottság két új formális vizsgálatot indított. Ez az első lépés a vállalattal szemben azóta, hogy a bíróság négy hónappal ezelőtt egy hosszantartó csatában – mely azért alakult ki mert a Microsoft a domináns operációs rendszerét arra használta, hogy új piacokra törjön be – az Európai Uniónak adott igazat.

A Microsoft azt nyilatkozta, hogy a Bizottság vizsgálódása során teljes mértékben együttműködik majd, és minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsát.

“Elkötelezettek vagyunk annak végigvitelében, hogy a Microsoft teljesen megfeleljen az európai törvényeknek és az általunk rárótt kötelezettségeknek, melyet az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága 2007. szeptemberében megállapított,” mondta a Bizottság egy nyilatkozatában.

Az Európai Unió szóvivője Jonathan Todd nem tudta pontosan megmondani, hogy mennyi időt vesz majd igénybe, hogy a regulátorok döntést hozzanak arról, hogy formálisan is vádat emelnek-e a vállalattal szemben. Emellet azt is mondta, hogy ez általában attól függ, hogy mennyire összetett kérdésekről van szó, illetve attól, hogy a vállalat a vizsgálat során milyen szinten működik majd együtt.

Habár a regulátorok nem nevezték meg a Microsoft legújabb operációs rendszerét, a Vistát, de bizonyos jellemzőit is megvizsgálják majd, mint például a desktop kereső funkciót.

Az Európai Unió emellett bekapcsolódik a Microsoft és a nyílt forráskódú fejlesztők – akiket az IBM támogat – közötti vitába is azáltal, hogy a Microsoft dokumentum-archiváló nyílt formátumát vizsgálja, vagyis az Office Open XML-t. Az első új vizsgálat, amit a Norvég Opera Software ASA panasza váltott ki, arra keresi majd a választ, hogy a Microsoft illegálisan terjeszti-e Internet Explorer böngészőjét a Windows operációs rendszerrel. Az Opera arra szólította fel az Európai Uniót, hogy tegyen annak érdekében, hogy az Internet Explorer ne legyen része a Windows-nak, vagy pedig alternatív böngészőket is tartalmazzon az operációs rendszer.

A vizsgálat során arra is fény derül majd, hogy “az új tulajdonosi technológiák” akadályozták-e a többi böngésző terjedését azáltal, hogy nem követték a nyílt internetes szabványokat. A regulátorok szerint olyan állítások is eljutottak hozzájuk, melyek szerint a Microsoft illegálisan tette a desktop kereső funkciót és a Windos Live-ot az operációs rendszere részévé.

A második vizsgálat arra keresi majd a választ, hogy a Microsoft visszatartott-e információt azoktól a vállalatoktól, melyek termékeiket kompatibilissé kívánták tenni a Microsoft szoftvereivel, beleértve az Office szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és irodai menedzsment eszközöket, néhány szerverterméket és a Microsoft interneten való terjeszkedésének eszközét .NET keretrendszer elnevezés alatt.

Mivel a legtöbb otthoni és irodai számítógéphez a Microsoft szolgáltatja a szoftvert, a riválisok azon panaszuknak adtak hangot, hogy ha a vállalat visszautasítja azt, hogy rendelkezésükre bocsátsa az interoperabilitási információt, egy hatalmas piaci lehetőségtől zárja el őket.

Az Európai Unió elmondása alapján a vizsgálódás megindását az előzte meg, hogy panasz érkezett az Együttműködő Rendszerek Európai Bizottsága (ECIS) – mely többek között a következő vállalatokat képviselő csoport: IBM, Nokia Corp., Sun Microsystems Inc., RealNetworks Inc., Oracle Corp., Red Hat –részéről, melyben azt kérték a regulátoroktól, hogy akadályozzák meg azt, hogy a Vista a Microsoft meglévő monopóliumi erejét arra használja fel, hogy az új internetes piacra benyomuljon.

Az Európai Bizottság azt is elmondta, hogy vizsgálódása arra is kiterjed majd, hogy az Office Open XML, melyet kormányzatok és nagy vállalatok használnak régebbi dokumentumok tárolására, megfelelően interoperábilis-e a versenytársak termékeivel.

A Microsoft elmondása alapján a vállalat a formátumot azért hozta létre, hogy többet tudó szoftvert ajánlhasson, mint a nem tulajdonosi Open Document Format (ODF), melyet nyílt forráskódú fejlesztők hoztak létre.

Azonban a nyílt forráskódú közösség azt állítja, hogy a Microsoft egy potenciális riválisát, az ODF-et próbálja kiszorítani, és meggátolni a nyílt forráskódú szoftver esetleges fenyegetését a vállalat piaci részesedésére.

Az Európai Unió 2004 márciusi döntésére épít, melyben megállapította, hogy a Microsoft megsértette az Európai Unió trösztellenes szabályozását azáltal, hogy megpróbálta riválisait a szerver és médialejátszók piacán megkárosítani. A határozat arra kötelezte a Microsoftot, hogy Windows operációs rendszerét a Media Player szoftver nélkül értékesítse, illetve megossza kommunikációs kódjait riválisaival, és rekord összegű 613 millió dolláros büntetést fizessen.

Microsoft nem engedelmeskedett a határozatnak, és az Európai Bíróságon fellebbezéssel élt, amit 2007. szeptember 17-én elvesztett.

Habár a Microsoft ígéretet tett arra, hogy eleget tesz a szeptemberi bírósági határozatnak, az Európai Bizottság versenypolitikai biztosa, Neelie Kroes arra figyelmeztetett, hogy más területeken már volt precedens ilyen esetre.