Az eredeti rendelkezések során Európa vezető versenyügyi hivatala már 777,5 millió eurós büntetést kiszabott a vállalatra, ebből 497 millió eurót az eredeti döntés értelmében, illetve további 280,5 millió eurós fizetési kötelezettséget is megállapított a rendelkezések be nem tartása miatt.

A legutóbbi büntetéssel együtt a teljes összeg, melyet a vállalatnak ki kell fizetnie „jogi kötelezettségeinek egyértelmű figyelmen kívül hagyása miatt”, 1,7 milliárd euró, mondta Kroes egy sajtókonferencia alkalmával.

„A Bizottság legutóbbi büntetése egy megfelelő válasz a Microsoft méltánytalan lépéseire,” mondta Kroes.

A Microsoft a 2004-es rendelkezéseknek végül tavaly októberben felelt meg. Kroes elmondása alapján a legutóbbi, és egyben az eddigi legnagyobb büntetés a 2007. október 22-ét megelőző időszakra vonatkozik, amikor a vállalat nem tartotta be a rendelkezéseket.

A szoftveróriás az elmúlt négy évben folyamatosan megpróbálta elkerülni a megfelelést a Bizottság rendelkezései azon részének, melyek arra kötelezték a vállalatot, hogy hozza nyilvánosságra a Windows szerver operációs rendszer által használt kommunikációs protokollokat, hogy más gyártók a Windows-zal zökkenőmentesen együttműködő rendszereket tudjanak fejleszteni.

A legutóbb azért büntették a Microsoftot, mert nem licencelte ezeket a protokollokat a nyílt forráskódú fejlesztőknek a Bizottság által méltányosnak tekintett áron.

A Microsoft, miután megvizsgálta a Bizottság lépését, a következőképpen nyilatkozott: „A Bizottság 2007. októberében bejelentette, hogy a Microsoft teljes mértékben megfelel a 2004-es döntés rendelkezéseinek, így ezek a büntetések olyan múltbeli ügyekhez kötődnek, melyek már meg lettek oldva. Jelenleg olyan lépésekre összpontosítunk, melyek a jövő fejlesztésére irányulnak.”

Újabb büntetéseket kilátásba helyezve a vállalat nemrég bejelentette, hogy az eddigieknél még nagyobb erőfeszítést teszi majd arra, hogy más vállalatoknak segítsen azok termékeinek interoperábilissá tételében a Windows legnépszerűbb szoftvereivel, csakúgy, mint az Office irodai csomag, mely magában foglalja a Word-öt, a Powerpointot és az Outlook e-mail programot.

A Bizottság erre szkeptikusan reagált, rámutatva arra, hogy hallott már hasonló ígéreteket, valamint hozzátette, hogy ez a lépés a két új, a Microsoft üzleti gyakorlatával kapcsolatos, januárban indított trösztellenes per közül csak az egyikre ad választ.

Mind a két új ügy ugyanarra a jogi érvelésre épül, mely a 2004-es szabályozást támasztotta alá: az egyik azt vizsgálja, hogy a vállalat elmulasztotta megosztani az Office lényeges interoperabilitási információját. A másik pedig azzal foglalkozik, hogy az Internet Explorer összecsomagolása a Windows-zal megszegését jelenti-e a trösztellenes törvénynek.

A második ügy a 2004-es szabályozás azon részén alapul, mely a Media Player Windows-ba építésével foglalkozik. A Microsoftot arra kötelezték, hogy jelentessen meg egy olyan Windows verziót, mely nem tartalmazza a Media Playert. A vállalat ennek megfelelt, azonban ez nem orvosolta a problémát, mivel a második verziót ugyanolyan áron értékesítették, mint a Media Playert is magában foglaló verziót, így a vásárlók az előbbit részesítették előnyben.