A 2008-as MIX konferencián Las Vegasban de Icaza elmondta, hogy a Novell mindent megtett annak érdekében, hogy a nyílt forráskódú érdekeket a szabadalmi kártérítéssel egyensúlyba hozza. Azonban ha rajta múlt volna, akkor a vállalat szigorúan nyílt forráskódú maradt volna, és nem szövetkezett volna a Microsofttal. A Novell 2006 novemberében egy több millió dolláros, ellentmondásos keresztlicencelési és interoperabilitási megegyezést kötött a Microsofttal.

„Nem örülök annak, hogy egy ilyen egyezménybe belementünk, de a döntést magasabb szinten hozták; szerintem a nyílt forráskódú közösségben kellett volna maradnunk,” mondta de Icaza. A Novell alelnöke egy olyan hallgatóság előtt beszélt, melyben jelen voltak Microsoft képviselők, illetve olyan nyílt forráskódú vállalatok képviselői, mint a Mozilla és a Zend.

De Icaza egy jól ismert technológiai csodagyerek Mexikóvárosból, aki a GNOME nyílt forráskódú projektet alapította, és akinek a vállalatát, a Ximiant a Novell 2003-ban megvásárolta. Ő továbbra is a vállalat egyik legelismertebb és legjobban ismert nyílt forráskódú szószólója.

De Icaza hozzászólása azután érkezett, hogy a hallgatóság a Moonlight projektről kérdezett, vagyis a Novell nyílt forráskódú projektjéről, ami a Microsoft Silverlightját Linuxra ülteti át. A Silverlight egy több böngészőn működő futásidejű környezet webes alkalmazások fejlesztéséhez és használatához.

A beszélgetés során de Icaza elmagyarázta, hogy bárki, aki a Moonlightot letölti a Novelltől, védve van a vállalat Microsoft Silverlight kodekek licence alapján, a Novell saját keresztlicencelési egyezményén keresztül. Mike Schroepfer, a Mozilla fejlesztési alelnöke azt a kérdést tette fel, hogy ha a letölti, majd pedig terjeszti a Moonlight kodekeket, akkor részesül-e szabadalmi védelemben?

„Bárki, aki letölti a Moonlightot a Novelltől, szabadalmi védelem alatt áll,” válaszolta Icaza, aki aztán elismerte, hogy „ha a szabadalmakat harmadik félre kiterjesztjük, már a Microsofttal kell egyeztetni.”

Ennek hatására Schroepfer rámutatott az inkonzisztenciára olyan termékek között, melyeket nyílt forráskódúnak neveznek, de a szabadalmak gátolják őket. „Számos összetett szellemi tulajdonnal kapcsolatos keresztlicencelési korlátozásról beszélhetünk,” mondta. „Még akkor sem azt a végeredményt kapjuk, amiben érdekeltek vagyunk, ha nyílt forráskódú termékeink vannak.”/p>

Schroepfer azt mondta, hogy a Mozilla a termékei kapcsán nem rendelkezik semmilyen szabadalommal, illetve kártérítéssel, melyek más vállalatok szabadalmait sérthetnék, azonban az Icaza által elmondott esetben ez nem így áll fent.

„Annyira vagyunk védve, vagy védtelenek mint bárki más,” mondta Schroepfer. „Ez egy meglehetősen egyenrangú forgatókönyv.”

De Icaza erre azzal válaszolt, hogy nem korrekt, ha Schroepfer a Novellt olyan vállalatnak festi le, ami az egyetlen, szabadalmi egyezmények által védett vállalat; számos vállalat írt már alá licenc-megegyezést, nem csak a Microsofttal, hanem más vállalatokkal is, mint például az IBM-mel, ami nagy szabadalmi portfolióval rendelkezik.

Azt is elmondta, hogy dicséretes, hogy a Microsoft megpróbál nyíltabbá válni azáltal, hogy lehetővé teszi más vállalatoknak, hogy jobban hozzáférjenek az alkalmazások programozási felületeihez, azonban a viták és az alkudozás a nyílt forráskódú szoftverekkel és szabadalmakkal kapcsolatban lassítja az iparágat, mely így nem képes teljesen kihasználni az új Web 2.0 üzleti modellt úgy, mint például a Google.

„A szabadalmak csak egy részét alkotják a teljes képnek,” mondta Icaza. „Nem hiszem, hogy a Microsoft és a Linux hosszútávon relevánsak. Valószínűleg fantasztikus termékek, de a Google inkább egy aranybánya ilyen szempontból. A vállalati szoftverek és szabadalmak értékesítésén túl a Google a végfelhasználókat tudhatja majd magáénak.”

A Microsoft kijelentette, hogy a Silverlight kereszt-platform technológia, mely bármilyen böngészőben, vagy operációs platformon fut, csakúgy, mint a Windows-on, Mac-en, vagy Linuxon. Azonban ahelyett, hogy ő maga ajánlott volna egy Linux verziót, azt választotta, hogy a Novell tegye azt meg a Moonlight projekten keresztül.

Keith Smith, a Microsoft termékmenedzsment igazgatója azt mondta, hogy a Microsoft eldöntötte, hogy a Novellnek adja a feladatot, hogy a Silverlightot Linuxra ültesse át ahelyett, hogy ezt önmaga tenné meg, mivel a Novell a Linux operációs rendszerek terén szakértelemmel rendelkezik. A Novell Mono nyílt forráskódú .NET implementációs projektje is közrejátszott a döntésben, mondta.

A lépés a nyílt forráskód szószólóit haragra lobbantotta, akik már a Novell azon döntésével sem értettek egyet, hogy az kereszt-licencelési egyezményt írjon alá a Microsofttal. Egy Boycott Novell nevű weboldal a Moonlightot báb Microsoft projektek nevezte, és kritizálta a Microsoft azon döntését, hogy a vállalat a Silverlightot nem közvetlenül teszi elérhetővé a Linux számára.