A Linux Foundation nemrég a következő címmel tett közzé egy jelentést: „A Linux rendszermag fejlesztése: milyen gyorsan történik, kik állnak mögötte, pontosan miből áll, és kik támogatják?”. Ez az átfogó tanulmány, mely az elmúlt három év Linux rendszermag fejlesztését tanulmányozza a 2.6.11 verziótól a 2.6.24 verzióig, felfedi, hogy az átlagos Linux fejlesztők nem a fent említett hackerek, hanem nagy vállalatok alkalmazottai, akik fizetést kapnak munkájukért.

Hogy pontosak legyünk, a Linux fejlesztők 70-95 százaléka tartozik ebbe a csoportba, akik az elmúlt három évben fizetést kaptak a fejlesztési hozzájárulásukért. A jelentés szerint a rendszermaghoz való teljes hozzájárulás több mint 70 százaléka olyan fejlesztőktől származik, akik olyan vállalatoknál dolgoznak, mint az IBM, az Intel, a Linux Foundation, a MIPS Technology, a MontaVista, a Movial, a NetApp, a Novell és a Red Hat.

Az évek során a Linux fejlesztők száma egyre nő. A 2.6.11-es verzió esetén azok száma, akik kódja bekerült a rendszermagba, 483 volt. A legújabb rendszermag, a 2.6.24-es verzió mögött 1057 fejlesztő állt. Az elmúlt három évben 3678 programozó munkája vált a Linux rendszermag részévé.

A jelentés azt is kiemelte, hogy „az egyéni fejlesztők nagy számának ellenére, viszonylag még mindig kicsi azoknak a száma, akiknek a nevéhez a fejlesztési munka nagy része köthető. Az elmúlt három évben a tíz legnagyobb hozzájáruló hozzájárulása a fejlesztések majdnem 15%-át, míg a 30 legnagyobb hozzájáruló a fejlesztések 30%-át tette ki.

Valójában egyedül az öt legnagyobb hozzájáruló (Al Viro – a teljes rendszermag fejlesztések 1.9%-a az ő nevéhez fűződik; David Miller – 1.8%-a; Adrian Bunk -- 1.7%; Ralf Baechle -- 1.6%; és Andrew Morton -- 1.5%) fejlesztései a Linux legutóbbi kódfrissítésének 8,5%-át tették ki.

Az összes fejlesztő 74,1%-a dolgozik vállalatnál. A többi programozó 12,9%-áról nem ismert, hogy hol dolgozik, hozzájuk pedig a rendszermag változtatásainak 10%-a köthető. A fejlesztők csupán 13,9%-a fejleszti a Linuxot hobbiként.

Tehát, míg az „amatőrök” jelentős mértékben hozzájárulnak a Linux fejlesztéséhez, a nagyrészét vállalati programozók fejlesztik. A Linuxot fejlesztő vállalatok a hozzájárulásuk mértéke alapján a következők:

• 1) Red Hat, 11.2%
• 2) Novell, 8.9 %
• 3) IBM, 8.3 %
• 4) Intel, 4.1%
• 5) LF, 3.5%
• 6) SGI, 2.0%
• 7) MIPS Technology, 1.6%
• 8) Oracle, 1.3%
• 9) MontaVista, 1.2%
• 10) Linutronix, 1.0%

Ezek mellett a tanácsadó vállalatok erőfeszítései a teljes Linux fejlesztések 2,5%-át teszik ki.

A tanulmány szerzői, a Linux rendszermag fejlesztő Jonathan Corbet és Greg Kroah-Hartman, illetve a Linux Foundation marketing igazgatója, Amanda McPherson azt is megjegyezték, hogy:” amit itt látunk az az, hogy néhány vállalathoz köthető a rendszermag teljes változtatásaink nagy része. Azonban van a vállalatoknak egy „hosszú farka”, akik jelentős változásokkal járultak a rendszermaghoz.”

A tanulmányban arra is rámutatnak, hogy „ezen vállalatok egyike sem jótékonyságból támogatja a Linux fejlesztését, hiszen ezek a vállalatok tudják, hogy a rendszermag fejlesztése növeli a piaci versenyképességüket.”

Az olyan Linux disztribútorok mellett, mint a Red Hat, a Novell és a MontaVista, ahol a profitmotiváció világosan látható, a tanulmány azt is megállapítja, hogy az olyan vállalatok, mint az IBM, az Intel, az SGI, az MIPS, a Freescale, a HP stb. mind azon dolgoznak, hogy biztosítsák azt, hogy a Linux jól fusson hardverükön. Ezért cserébe az ajánlataik sokkal vonzóbbak a Linux felhasználók számára, ami az értékesítési volument növeli.”

A további vállalatok, melyek a Linux fejlesztésén dolgoznak, mint például „a Sony, a Nokia és a Samsung, a Linuxot olyan termékek részeként szállítják, mint például videokamerák, televíziókészülékek, mobil telefonok. A fejlesztési folyamattal való együttműködés elősegíti ezen vállalatok számára, hogy a Linux továbbra is a termékeik szilárd alapját képezze.

Nem csak informatikai vállalatok dolgoznak a Linux továbbfejlesztésén. A tanulmány szerzői például azt állítják, hogy „a 2.6.23 rendszermag az PF_CAN [Controller Area Network] hálózati protokoll implementációját is tartalmazza majd. Ez a hálózati protokoll a Volkswagen hozzájárulásán keresztül válik majd a rendszermag részévé. A PF_CAN lehetővé teszi a megbízható kommunikációt a komponensek között interferenciára hajlamos környezetekben, például olyanokban, mint amelyek az autókban találhatók. A Linux a Volkswagennek egy olyan platformot nyújt, melyre hálózati kódját építheti. A vállalat aztán úgy gondolta, hogy megéri hozzájárulni a kódhoz, így ez a rendszermag többi részével együtt lesz karbantartva.”

Tehát, mivel a tipikus Linux fejlesztő valószínű, hogy teljes munkaidős, felső-középosztálybeli szoftvermérnök, miért van még jelen a Linux fejlesztőkkel kapcsolatos FUD? McPherson szerint ez azért van, mert „sokan nehezen képzelik el a versenyképes, tömeges együttműködést. Ez nyilvánvalóan nagy változást jelent a régi, parancs és ellenőrzés modellhez képest. A legtöbben nehezen értik meg, hogy a vállalatok fizetnek az embereknek olyan szoftverek fejlesztéséért, melyeket a versenytársaik használnak és profitálnak belőlük.”

Majd McPherson hozzátette: „Az emberek még mindig a múltban élnek. Az ilyen tanulmányok alapján azonban látható, hogy a nyílt forráskódot támogató vállalatok valójában profitálnak belőle a megosztott K+F költségeken keresztül. A legenda tovább él, de ahogy a nyílt forráskód általánosabbá válik, mint a tulajdonosi szoftverek, a gondolkodásmódban is látható majd változás.”