| A társas kapcsolatépítés és a nyílt forráskód egy tőről fakadnak |
 |
 |
 |
| 2008. Május 08, Csütörtök - 09:10 |
|
Bob Bickel, a Ringside Networks társalapítója szerint a társas kapcsolatépítés és a nyílt forráskód két jól összeillő fogalom. A Facebook alkalmazás programozó felhasználói felületének (API) megnyitásával és a Google által vezetett OpenSocial kezdeményezéssel a felhasználók hamarosan képesek lesznek arra, hogy információikat a különböző társas hálózatok között mozgassák. Ezek az ötletek nagyon jól összeillenek. A nyílt forráskód már régóta jelen van, és arra épül, hogy a fejlesztők együttműködnek és megosztják egymással a szoftvereket. A társas kapcsolatépítés azóta kap nagy szerepet, hogy egy új generáció kezdte el használni a MySpace-t és a Facebookot, élményeik egymással való megosztásának új eszközeiként.
A nyílt forráskódú fejlesztők szenvedélyesek a szoftvert illetően, gyakran szabadidejük nagy részét is azzal töltik, hogy online együtt fejlesztenek olyanokkal, akikkel élőben alig találkoznak. A társas kapcsolatépítés felhasználói pedig nagyon szenvedélyesek hobbijaikkal és érdeklődési körükkel kapcsolatban, illetve azzal, hogy milyen közös vonásaik vannak más felhasználókkal, így sok időt töltenek a felhasználói profiljaik csiszolgatásával, és másoknak megjegyzések küldésével. Újabban azt figyelhetjük meg, hogy a társas kapcsolatépítés és a nyílt forráskód keverednek egymással. Ennek során a társadalmi kapcsolatépítés segíti a nyílt forráskódú fejlesztőket, a nyílt forráskód pedig egyre fontosabb lesz annak lehetővé tételében, kialakuljon az internet társas kapcsolatépítési korszaka. Elmondható, hogy az Internet nem létezne nyílt forráskód nélkül. A legtöbb internetes vállalat szabványos alkalmazási platformja a Linux lett, ezen vállalatok közé tartozik a Google, a Yahoo, a MySpace és mások, akik több ezer rendszer használnak a felhasználóik kiszolgálására. A weboldalak szabványos adatbázisa a MySQL lett, és az olyan nyílt nyelvek, mint a PHP, Ruby és a Java még mindig dominánsak az infrastruktúrában. A Microsoft erőfeszítései ellenére pedig még mindig az Apache a legnépszerűbb webszerver. Az elmúlt két évben a társas kapcsolatépítés elterelte a figyelmet a nyílt forráskódról. A Facebooknak több mint 65 millió regisztrált felhasználója van, márciusban egy-egy felhasználó pedig átlagosan ezerszer tekintette meg profilját. A számok a MySpace esetén még nagyobbak, a növekedés pedig hatalmas.
Falakkal körülvéveHabár a társas kapcsolatépítés egyre jobban terjed, a nyíltság szempontjából szemben áll a nyílt forráskódú filozófiával. Ezt nemrég egy, a The Economistben megjelent cikk emelte ki: „a probléma a mai társadalmi hálózatokkal az, hogy gyakran zártak a külvilág számára.”A zártkörűség nem jelent újdonságot a számítástechnikai iparág számára, és a nyílt forráskód – a JBoss, az alkalmazásszerver, a MySQL az adatbázis, és természetesen a Linux, az operációs rendszer – hasznosnak bizonyult a tulajdonosi gyártók falainak lebontásában. Ezek mellet más nyílt forráskódú alternatívák is előtörnek, hogy a társas kapcsolatépítésben hasonló változásokat érjenek el.
A nyílt forráskód szerepe a társas kapcsolatépítésbenA társas kapcsolatépítés első mechanizmusaként gondolhatunk az e-mailre, ami a társadalom egy fontos része. Például a Thunderbird egy népszerű nyílt forráskódú e-mail kliens, melyek idővel több más társas kapcsolatépítésre szolgáló jellemzőt is magában foglal majd. Az a tény, hogy ezek nyílt forráskódúak, lehetővé teszi a közösségeik számára, hogy azok más rendszerekkel és szolgáltatásokkal integrálódjanak.A társas kapcsolatépítés első mechanizmusaként gondolhatunk az e-mailre, ami a társadalom egy fontos része. Például a Thunderbird egy népszerű nyílt forráskódú e-mail kliens, melyek idővel több más társas kapcsolatépítésre szolgáló jellemzőt is magában foglal majd. Az a tény, hogy ezek nyílt forráskódúak, lehetővé teszi a közösségeik számára, hogy azok más rendszerekkel és szolgáltatásokkal integrálódjanak. Három különböző nyílt forráskódú erőfeszítésről is beszélhetünk, melyek azért jöttek létre, hogy a Facebookot még nyíltabbá tegyék. Ezek a következők: DiSo, Apache Shinding és Ringside Networks. A projektek a nyílt forráskódhoz híven elkezdtek együttműködni (a Ringside és a DiSo hasonló ötletekkel rendelkeznek, a Shindinget pedig majd a Ringside-on belül használják). A társas kapcsolatépítés kezdetén két szabvány alakult ki, a Facebook API és az OpenSocial API. Manapság a Facebook van domináns pozícióban a platformhoz fejlesztett alkalmazásokat tekintve, azonban az OpenSocialt a Google, a MySpace és mások is támogatják. A különböző nyílt forráskódú projektek annak a lehetőségét nyújtják, hogy közös felületeket hozzanak létre ezekkel a szabványokkal, így a fejlesztők szabadságot élvezhetnek az új alkalmazások implementálásakor. Az a tény, hogy ezek a projektek nyílt forráskódúak, szintén elősegíti az innovációt, amit fontos ezeknek a társas kapcsolatépítésre szolgáló alkalmazások kialakulásakor.
A problémák megoldásaA társas kapcsolatépítésre szolgáló alkalmazások két felemelkedő területe az adathordozhatósággal kapcsolatos problémák megoldása, és a személyazonosság leképezés. Az adathordozhatóság azon problémára megoldás, hogy ha nagy mennyiségű profil- és társas adatot mentünk el egy adott társas hálózaton, akkor nem tudjuk ezeket máshová menteni. Ez hasonló a korai mobiltelefon-tervekhez, melyek nem engedték, hogy szolgáltatót váltsunk és a telefonszámunkat hordozzuk. A piaci erők létrehoztak egy konzorciumot, mely megalapította a DataPortability Projektet. Az ötlet e mögött az, hogy minden társas kapcsolatépítő hálózat egy közös mechanizmusnak felel meg, mellyel lehetővé válik a felhasználók számára, hogy az információt könnyen hordozhassák.A személyazonosság leképezés egy új megközelítés, amit a Facebook API és az OpenSocial tett lehetővé. Ez lehetővé teszi az alkalmazásoknak, hogy egy felhasználó profiljában, a társas hálózatukban mentett információt használjanak. Így a felhasználók felruházhatnak egy adott weboldalt ennek támogatására, hogy az az információt a Facebook profilból kinyerve használja, például ahelyett, hogy azt újból be kellene gépelni. A weboldal egy személyazonossági térképet használva megszerez bizonyos adatokat a Facebookról, mint például a felhasználó profil képe, valamint saját adatbázisából bizonyos információkat kinyer, mint például az adott személy hitelkártya száma, hogy egy integrált felhasználói élményt hozzon létre. A nyílt forráskód elősegíti majd a nagy társas kapcsolatépítő hálózatok terjedését, és olyan internetes forradalmat indít el, mely a Facebook és a MySpace jelenlegi hatásán is túlmutat. Ez az írás az alábbi cikk alapján készült: http://www.linuxinsider.com/story/62786.html |