LIPSZ
Főoldal Hírek A nyílt forráskód és az internet szerepe az egészségügyben
2010 | 08 | 01
LIPSZ Menü
Események, rendezvények
Tudásbázis
A nyílt forráskód és az internet szerepe az egészségügyben PDF Print E-mail
2008. Július 03, Csütörtök - 09:22
Nagyon jó lenne, ha az orvosok sosem vesztenék el a betegadatokat. Azonban az orvosok és más egészségügyi szakértők is csak emberek. Gyakran hallhatjuk azt a sztereotípiát is, hogy a doktorok kézírása nehezen olvasható, és ennek megvan az alapja. Dr. John Halamka, a Harvard Medical School és a Beth Israel Deaconess Medical Center vezérigazgatója a bostoni Red Hat Summit-on tartott előadásában négy fő okot említett, hogy miért célszerű az orvosi adatokat online tárolni. Ezek az okok, melyeket az alábbiakban részletesen kifejtünk, a következők: tárolás, törvényi megfelelőség, a betegek hozzáférése az adatokhoz, valamint közösségteremtés. Halamka szerint emellett az orvosi adatok online tárolása nemzeti szinten szabványos egészségügyet hoz létre.

Halamka elismerte, hogy felvetődhetnek titoktartással kapcsolatos kérdések, de ezek megoldhatók, emellett a betegadatok szervezettebb tárolása jelentős előnyökkel járna. Ahogy ezt Halamka a nyílt forráskódú beállítottságú hallgatóságnak elmagyarázta, „a nyílt és transzparens a jó, a tulajdonosi pedig a rossz.”

 

A tárolással kapcsolatos problémák

Az online betegadatok elősegítik majd a betegadatokkal kapcsolatos tárolási problémák megoldását. Manapság a betegekkel kapcsolatos információkat a legtöbb esetben papíron tárolják, a betegek dossziéit pedig ABC sorrendbe rendezik. Abban az esetben, ha a beteg új helyre költözik, az adatokat elfaxolják az új rendelőbe. Ha a beteg belép a kórházba vagy a sürgősségi betegellátóba, ezeknek az adatoknak az előhívása igen csak időigényes. Ugyanilyen fontos kérdés az, ahogy Halamka rámutatott, hogy mi történik az adatokkal egy természeti vagy más katasztrófa esetén?

Halamka emellett azt is elmondta, hogy az adatokat nem tárolják a végtelenségig. Habár nyilvánvalóan fontos, hogy saját másolatot is tartsunk betegadatainkról, de ha egy orvos, vagy más szakmabeli online meg tudja keresni az információt, akkor ez a folyamatot jelentős mértékben felgyorsítaná. Míg egy a karba ültetett RFID (rádiófrekvenciás személyazonossági) chip, melyet az azonnali személyazonosság-megállapításhoz használnak, néhány felhasználó számára futurisztikusnak tűnhet, az orvosi adatok online tárolása az azonnali hozzáférés érdekében szükségszerűbb, mint valaha.

Halamka szerint az amerikai állampolgárok 65%-a úgy hiszi, hogy az orvosok elektronikus módon tárolják adataikat. Ez a szám valójában nem 65, hanem 15%. Miért is van ez így? Először is, az egyik tényező a költség: az orvosoknak elő kell fizetni olyan szolgáltatásokra, melyek az orvosi tranzakciókat frissítik. Halamka szerint ennek egy lehetséges megoldása az lehetne, hogy a kórházak az orvosi rendelők rendelkezésére bocsátják a szükséges szoftvert, így megvalósíthatók a frissítések. Halamka azt is javasolta, hogy ennek hatékonyabb és olcsóbb elvégzése érdekében a https-n és SOAP-on alapuló tranzakciók ingyenes használhatók lennének.

A tárolással kapcsolatos problémát sem lehet sokáig halogatni. Massachusetts állam például kötelezővé tette a kórházak számára, hogy a betegadatokat 30 évig megőrizzék. „A Beth Israel Deaconess Medical Centerben épp most léptük át a fél petabyte-os határt,” magyarázta Halamka. A hardverkövetelmények mellett a tudásbázissal kapcsolatos kihívás teljesen új területeket jelent a szolgáltatás-orientált architektúra és a szoftver mint szolgáltatás számára.

 

A törvényi megfelelőséggel kapcsolatos előnyök

Az online orvosi adatok nagymértékben megerősítenék a kapcsolatot az orvosi rendelők, a kórházak és a gyógyszertárak között. Jelenleg mindegyik egység különálló (kivéve azt a meglehetősen gyakori esetet, amikor az orvosi rendelőben egy adott gyógyszergyárral kialakított kapcsolat alapján írnak fel gyógyszert).

Azonban az orvosi adatok online tárolása lehetővé teszi majd az egészségügyi dolgozóknak, hogy a betegadatokhoz anélkül férjenek hozzá, hogy más rendelőkben, kórházakban dolgozókkal kapcsolatba kellene lépniük, ez pedig felgyorsítja a „papírmunkát”. Így a betegek tudják, hogy ha bármelyik orvosi rendelőbe is mennek, mindenhol ugyanazok az információk állnak rendelkezésre.

 

A betegek hozzáférése az adatokhoz

A papíralapú betegadatok tárolásának kiküszöbölésével a betegek könnyen hozzáférhetnének a saját orvosi leleteikhez. Mind a páciensek, mind az orvosok láthatnák a legutóbbi oltások időpontjait, sőt még a géninformációikat is. Halamka a Google Health használatával megjelenítette saját adatait, demonstrálva az összes orvosi lelet XML-alapú megjelenését. Ez egy szótár által vezérelt, valódi XML/XSL struktúra, és közvetlen hozzáférést nyújt az orvosi adatokhoz, ami pontos információt nyújt a betegek számára is. Az online betegadatok alkalmazása lehetővé teszi, hogy ne kelljen felhívnunk az orvosi rendelőt az információink frissítése miatt, hanem a betegek beléphetnek majd és frissíthetik az adataikat bármikor, otthonról is.

 

Egy jobb közösségi érzés

Az internet jobb kihasználása a kórházi weboldalak fejlesztését is magában foglalja. A weboldalakat a társadalmi kapcsolatépítést alapul véve célszerű felépíteni, így közösség alakulhat ki a betegek és az egészségügyi szakértők között.

Az egész Egyesült Államokban ugyanazokat az egészségügyi szabványokat kell kialakítani, az internet pedig egy módját nyújtja ezen szervezettség valódi kialakításának. Jelenleg 500 szervezet működik együtt a szabványok létrehozása érdekében, ami egy igen kihívásokkal teli folyamat, ahogy azt Halamka is elmondta. Halamka maga is aktívan részt vesz az American Health Information Community tevékenységében, és a Health InfoTech szabványügyi testületet vezetésében. A szabványok kialakítására irányuló erőfeszítések nem csak az olyan személyes adatokra terjednek ki, mint például a betegek koleszterinszintje, és az, hogy milyen gyógyszert szednek, hanem a felülvizsgálat alatt álló szabványok közé tartoznak például a telemetrikus, az oltási és a nyilvános egészségügyi adatokra vonatkozó szabványok is.

„Az interoperabilitás az egészségügy területén nyílt szabványokat kíván, melyeket transzparens módon egy közösség fejleszt. Ezekhez újból használható komponensek és eszközök szükségesek, melyek meggyorsítják a technikai kapcsolatok kialakítását és az adatmegosztást. A nyílt forráskódú mozgalom mindezeket az elveket vallja, így üdvözöljük a közösség hozzájárulását ehhez az erőfeszítéshez, ami összekapcsolja azokat akik fizetnek, a szolgáltatókat és a betegeket,” mondta Halamka.

Ez az írás az alábbi cikk alapján készült: http://www.pcworld.com/businesscenter/article/147510-1/why_open_source_and_the_net_must_play_a_role_in_medicine.html