| Linuxos metszet 2004-ből |
 |
 |
 |
| 2005. Január 06, Csütörtök - 14:34 |
|
Az idei év egyik slágertémája vitathatatlanul a szabad szoftverek, de főleg a Linux térnyerése volt. A következőkben megpróbálunk bepillantást engedni, hogy nagy léptékben mi történt Linux fronton 2004-ben. Linuxos metszet 2004-bõl írta: Bizó Dániel [ComputerWorld/HWSW] Az idei év egyik slágertémája vitathatatlanul a szabad szoftverek, de főleg a Linux térnyerése volt. A következőkben megpróbálunk bepillantást engedni, hogy nagy léptékben mi történt Linux fronton 2004-ben. Jelzőfények Katasztrofális utolsó negyedévet zárt az informatikai ipar új közellensége, az SCO Group. A Microsoft által támogatott Linux-ellenes hadjáratáról hírhedté vált amerikai vállalat negyedik negyedéves forgalma több mint 58 százalékkal, az egész pénzügyi évet tekintve pedig majdnem 46 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi 3,4 millió dolláros profit után az október 31-én zárult 2004-es pénzügyi évben 28,6 millió dolláros veszteséget produkált. A cég továbbra is kitart amellett, hogy a megváltást az IBM elleni ötmilliárdos per fogja elhozni. A forgalom csökkenéséért főként a UNIX-licencekbõl származó, korábban tízmilliós tételeket képező bevétel gyakorlatilag teljes lenullázódása felel, míg a veszteségeket a Linux elleni kiterjedt jogi hadviselés tornyosítja az egekig. A körülmények ellenére az elnök-vezér Darl McBride töretlen optimizmusának adott hangot. Elmondta, hogy biztos benne, jövőre nyereséget fog termelni vállalata a UNIX-szal kapcsolatos licencekből és szolgáltatásokból, míg 2005 decemberi hatállyal a Boies, Schiller & Flexner, New York állambeli ügyvédi iroda átvállalja a jogi kiadások fedezetét, amiért cserébe az az esetleges kártérítés 20-30 százalékát kaphatja meg. A vállalati felhasználók elbizonytalanításának eddigi totális hatástalanságát jelzi a linuxos vállalatok egyik szimbólumának számító amerikai Red Hat. A céges ügyfelek számára különféle Linux-alapú operációs rendszereket szállító vállalat meredeken emelkedõ forgalomról és szárnyaló nyereségről számolt be. A harmadik negyedéves forgalom 55 százalékkal (50,9 millió dollár), a nyereség 155 százalékkal emelkedett (10,8 millió dollár), ami főként a szoftver-előfizetések 80 százalékos növekedésének (39,2 millió dollár) köszönhető. A Red Hat Enterprise Linuxnak immár több mint 130 ezer előfizetője van. Kedvelt kiszolgálás A ComputerWorld által év közben megkérdezett döntéshozók válaszai alapján a vállalatok több mint harmada növelni tervezi a Linux felhasználását. A következő évben ez a trend várhatóan csak tovább erősödik majd, ahogyan a Linux-platform méretének duzzadása egyre többeket vonz majd és idővel egyre elfogadottabbá válik a vállalatok körében. A szabad forrású operációs rendszer a közeljövőben a kiszolgálók körében hódít majd: a Linuxot futtató szerverek forgalma az utóbbi két negyedévben 48,9 és 42,6 százalékkal dagadt, ami egyértelműen felülmúlja a Windowsok és a UNIX-ok szereplését. A szerverek mellett a Linuxnak a szervezeti PC-parkoknál is van esélye ott, ahol gazdaságossági indokok miatt a szoftver-infrastruktúra racionalizálása, illetve homogenizációja mellett döntenek. Az IBM korábban azt ígérte, hogy mostanra 300 ezer dolgozójából már 40 ezer Linuxot fog használni. Az év során Európa-szerte több nagyváros (Münchenben 14 ezer PC, Bergenben 50 ezer felhasználó) is jelzésértékû bejelentést tett, miszerint informatikai rendszereiket linuxos alapokra helyezik, leváltva a többnyire windowsos és UNIX-os szoftvereket. "A döntésünk jelzésként szolgálhat más közösségek felé. A Microsoft a tavalyi év és az elõzõ hónapok során mutatott reakciója bizonyítja ezt" -- mondta Christine Strobl müncheni tanácstag. Hazánkban Bérbaltavár (692 lakos), Gyõrszemere (2928) és Nagycserkesz (1910) jelentette be, hogy a Polgármesteri Hivatalokban nyár óta Linuxot használnak a mindennapi ügyvitelben. A nemzetközi és hazai példákat követve Székesfehérváron is felmerült a szabad szoftverek használatának lehetősége -- tájékoztatott Regőczi Miklós kommunikációs és informatikai tanácsnok. Szabad szoftver -- szabad Kelet Tavasszal Dél-Korea, Japán és Kína egy pekingi trilaterális csúcstalálkozón többek között egy Linux-alapú, szabványosított operációs rendszer közös kifejlesztését tűzte ki célul. A felek emellett kinyilvánították azon -- eddig sem titkolt -- szándékukat, hogy kormányzati hivatalaikban előnyben fogják részesíteni a nyílt forráskódú, szabadon terjeszthető szoftvert a Windowszal szemben, mellyel véleményük szerint a Microsoft el próbálja nyomni a versenytársakat. A döntés része a távol-keleti államok azon szándékának, hogy csökkentsék technológiai függőségüket. Megegyeztek tovább abban is, hogy az üzleti élet szereplői számára fórumot hoznak létre, melynek segítségével a magántőke is bekapcsolódhat a fejlesztésekbe és az üzleti szféra felé promotálhatják az eredményeket, irányvonalakat. A fejlesztésekhez komoly szellemi és pénzbeli tőke csatlakozott már eddig is: Hitachi, NTT Data, Fujitsu, IBM Japan, NEC, Nomura Research Institute, és a Matsushita Electric. Tünetmentesen A Microsoft eközben természetesen nem tétlen, eszközök átfogó tárházával próbálja a Linux terjedését lassítani. Kezdve az agresszív reklámoktól és nagyobb szervezeteknek kínált hatalmas árengedményektől a jogi és érzelmi megfélemlítő taktikán és butított Windows XP Starter Edition-ön át az alkalmazkodásig mindent bevet, hogy megvédje piaci pozícióit, vagy hogy újabbakat szerezzen. Pénzügyi eredményeire eddig nem sok kimutatható hatással volt Linus Torvalds gyermeke. A világ második legértékesebb vállalata akkora készpénzállományt termelt ki az elmúlt években, amekkorát még erőteljes diverzifikációs stratégiája mellett is képtelen visszaforgatni üzleti tevékenységeibe. A pénzgyár december 2-án összesen 32 milliárd dollárnyi egyszeri osztalékot fizetett, duplájára emelte a későbbi osztalékok részvényenkénti összegét, valamint a közeljövőben mintegy 30 milliárd dollárért fogja a kereskedésből visszavásárolni saját részvényeit. Mint a kaméleon A fogyasztók számára a Linux még sokáig kis jelentõséggel fog bírni, tömeges elterjedése egyelőre nem várható. A Linux részesedése az PC-s operációs rendszerek piacán 2-3 százalék közé tehető, az előrejelzések alapján azonban 2007-re ez az arány 6 százalékra kapaszkodhat. A PC-k esetében mára a legnagyobb gát, hogy sokan nem akarnak időt, energiát fektetni egy másik rendszer kezelésének elsajátításába, már ha egyáltalán tudnak a Linux létezéséről. A legtöbb felhasználó nehezen vagy egyáltalán nem tolerálja a kezelői felületekben, alkalmazásokban történő legkisebb változásokat sem. Tetszik, vagy nem, de a szabad szoftvereknek, ha alkotóiknak az a céljuk, hogy minél többen használják azokat, minimalizálni kell az átállással járó idő- és tanulásbeli költségeket, problémákat. Ez csak úgy lehetséges, ha a felhasználó szinte észre sem veszi, hogy nem Windowst használ. Szerencsére a szabad szoftverek fejlődése ebbe az irányba mutat, a fájl-kompatbilitás kérdése is megoldódni látszik, hála az OpenOffice.org lelkes fejlesztőinek. A technikai akadályok lassan, de biztosan felszámolódni látszanak. A következő lépcső az emberek tájékoztatása, tanítása lesz, melyhez vállalati és kormányzati támogatás is szükséges. |