|
A hosszas várakozás után végre itt a Microsoft Vista újabb teszt verziója (RC1), amelyet a cég múlt héten 5 millió kedvezményezett vásárlója részére bocsátott ki. Novemberben a vállalati ügyfelek, januárban pedig a többi vásárló részére is elérhető lesz. A megjelenéssel párhuzamosan azonban válaszút elé érkezett a világ legfejlettebb szoftvergyártó cége: vagy a számítástechnikai iparágban jelentkező változásokat rugalmasan követi és alkalmazkodik hozzá, vagy pedig nagy valószínűséggel alulmarad a nyílt forráskódú közösséggel szemben.
A magyar változat árait az itthoni megjelenés előtt fogják nyilvánosságra hozni, de az Egyesült Államokra vonatkozó árak már ismertek. Míg a „Home Basic” verzió 199 dollár, addig a „Home Premium” 239, a „Vista Business” 299, és a „Vista Ultimate” 399 dollárba kerülnek majd. Ezek mellett szegényebb országokban a „Vista Starter” verziót is megjelentetik, ezzel elkerülni próbálva a drágább operációs rendszerek utcákon való értékesítését. A Vista RC1 hosszas vajúdás után született meg, két évvel később a tervezett időpontnál, ráadásul csak az árnyéka az eredeti elképzeléseknek, így jelentős változások várhatók a cég felsővezetésében. Péládul Jim Allchin bejelentette, hogy távozik amint megjelenik a Vista, illetve Brian Valentine, aki a Microsoft operációs rendszerek részlegének vezetője, az Amazon.com munkatársa lesz. Bár a távozása békés úton történik, mégis egy korszak végét jelzi. A történettel kapcsolatban több kérdés is felmerül, ami fontos lehet a számítástechnikai iparág számára. Az egyik, hogy az ennyire összetett szoftverek ilyen módon történő előállítása vajon elérte-e természetes határát? A Microsoft rendkívül erős és gazdag cég, ennek ellenére, a Vista létrehozása enyhén szólva is rendkívül nehéz feladatnak bizonyult. Ezzel szemben a Linux fejlesztése jól halad, és a nyílt forráskódú közösség felülmúlhatja a világ jelenleg élenjáró szoftergyártó cégét. A Microsoft azzal vág vissza, hogy a Vista jóval összetettebb, mint a Linux, persze a történet itt nem ér véget. Az olyan tisztán hálózatban szerveződő, hierarchia nélküli vállalkozások, mint a például a Linux projekt, összetettebb termékek létrehozására talán hasznosabbnak bizonyulhatnak. A Vista kifejlesztésének nehézségei leginkább a nagy számban felhalmozódott különböző régebbi programokkal való kompatibilitás szükségességével állnak kapcsolatban: a régi programoknak ugyanis Vista alatt is futniuk kell. Ez a fejlődésnek gátat szab, így rájöttek, hogy más megközelítésből kell kiindulniuk a fejlesztés során. Az új irány körvonalai már láthatóak. Elsősorban az operációs rendszerrel kapcsolatos régi felfogást kell elhagyni, és a monolitot modulokra felosztani. Másodsorban pedig a virtualizáció alkalmazása jelenthet megoldást a kompatibilitási problémákra, hiszen ez a technológia lehetővé teszi egy számítógépen több operációs rendszer párhuzamos futtatását. A virtualizáció rendkívül fontos szerepet kap a jövőben, így a Microsoft számára is elengedhetetlen lesz az operációs rendszerek piacán való túléléshez. A baj ezzel csak az, hogy ezen a téren a vezető szerepet a Xensource játssza (a laboratóriuma ironikus módon a William Gates épületben helyezkedik el), amelynek az alaptechnológiája – és most jön a csavar - nyílt forráskódú; erre még mindig szúrós szemmel néznek a Microsoft fejlesztői. Ha befektetésen törnénk a fejünket, már sajnos elkéstünk. John Doerr, a világ legnagyobb kockázati tőke befektetője, már megtette. Ebben az üzletben fontos a korai felismerés és cselekvés.
Ez az írás az alábbi cikk alapján készült: http://observer.guardian.co.uk/business/story/0,,1868642,00.html |
