Több piac piaci részesedését illetően a FLOSS alkalmazások első, második és harmadik szintű termékek, például a webszerverek, szerver operációs rendszerek, desktop operációs rendszerek, webböngészők, adatbázisok, e-mail és más infokommunikációs infrastrukturális rendszerek tekintetében. A FLOSS piaci részesedése nagyobb Európában, mint az Egyesült Államokban az operációs rendszerek és PC-k tekintetében, ezt pedig Ázsia követi. Emellett a piaci részesedést az elmúlt öt évben jelentős növekedés jellemezte.

A FLOSS a piacon is szilárdan jelen van. A legtöbb alkalmazási területen nagy számú magán és állami szervezetek használják a FLOSS szoftvereket. Az állami szektorban, Európában jelentős a FLOSS szoftverek piacon való elterjedtsége, amit valószínűleg Ázsia és Latin Amerika nemsokára felülmúl. A magánszektorban a FLOSS alkalmazásában a közepes és nagyobb vállalatok járnak élen.

A FLOSS szoftverek majdnem kétharmadát még mindig egyének fejlesztik. A vállalatok a fejlesztéshez kb. 15 százalékkal, míg más intézmények további 20 százalékkal járulnak hozzá.

Európa a FLOSS szoftverfejlesztők együttműködésének elősegítésében, és a globális projektek vezetésében is élen jár, utána következik Észak-Amerika (érdekes módon inkább a keleti, mint a nyugati oldal). Ázsia és Latin Amerika részben a nyelvi akadályok miatt hátrányosabb helyzetben vannak, de a helyi fejlesztői közösségekben növekszik az aktív fejlesztők száma.

A számítógép elterjedség alapján súlyozva Közép-Európa és Skandinávia aránytalanul magas számú fejlesztőt nyújt, míg az átlagos bevételek alapján India a vezető a FLOSS fejlesztők nyújtásában, őt pedig Kína követi.

Míg az Egyesült Államok a FLOSS szoftverrel kapcsolatos üzletek tekintetében előnyt élvez, addig a nagyobb európai együttműködés globálisan is sikeres Európai FLOSS kis és közepes vállalakozások (SMEs) számának növekedéséhez vezetett.

A FLOSS közvetlen gazdasági hatása

A FLOSS alkalmazások létező forráskód alapjának vállalatok általi, belső fejlesztése megfelelő minőségi ellenőrzéssel és terjesztéssel együtt, majdnem 12 milliárd euróba kerülne a vállalatoknak. Az elmúlt 8 évben ez a forráskód-bázis minden 18-24 hónapban megduplázódott, és ezt a növekedést a következő évekre is előre jelezték.

A meglévő FLOSS szoftverek, pesszimista becslések alapján is 131 ezer évi összmunkával jöttek létre, ami kizárólag a nyílt forráskódú programozóknak köszönhető. Mivel a hozzájárulók általában egyének, akiket nem közvetlenül fejlesztési munkájukért fizetnek, ezért ez egy jelentős szakadékot képez a a nemzeti termék előállításához való hozzájárulásban. Egy évre és a növekedésre vonatkoztatva, ezek az önkéntes hozzájárulások a programozók részéről legalább 800 milliárd eurót jelentenek, aminek majdnem a fele Európában van.

A vállalatok hozzávetőlegesen 1,2 milliárd eurót fektettek be a FLOSS szoftverek fejlesztésébe, melyek szabadon hozzáférhetők. Az ilyen vállalatok összesen legalább 565 000 állást hoznak létre és 263 milliárd éves bevételt termelnek. A hozzájáruló vállalatok gyakran nem az IT szektorból származnak, és jellemző rájuk, hogy sokkal magasabb a bevételük, mint a nem hozzájáruló vállaltoknak.

Általánosan fogalmazva, a FLOSS szoftverekkel kapcsolatos szolgáltatások 2010-re az összes IT szolgáltatás 32 százalékát tehetik ki, és a A FLOSS-hoz kapcsolható gazdasági termelés az európai GDP 4 százalékát teheti ki 2010-re. A FLOSS a vállalaton belül feljesztett, egyedi szoftverek 29%-ában van jelen közvetlenül az EU-ban (43% az USA-ban), és a másodlagos szoftverszektor természetes fejlesztési modelljét nyújtja.

A tulajdonosi szoftvereket gyártó vállalatok az Egyesült Államokban a szoftverfejlesztők 10 százalékát, és az informatikát használó vállalatok a szoftverfejlesztők több, mint 70 százalékát foglalkoztatják, hasonló fizetéssel és hasonló tudásszinttel. Ez azt mutatja, hogy nem jellemző a tulajdonosi szoftverek fejlesztésével foglalkozó fejlesztők FLOSS felé vándorlása, és azt is, hogy nagyon valószínű, hogy a legtöbb szoftverfejlesztői állás a FLOSS szoftverekhez fűződik majd. A FLOSS és a tulajdonosi szoftverek fejlesztésével kapcsolatos álláshirdetések 30:70 arányt mutatnak a FLOSS javára, ami azt jelzi, hogy jelentős igény keletkezett a FLOSS szoftverekhez kapcsolatos jártasságra.

A FLOSS a kis és közepes vállalakozások, és új állások létrehozásához járul hozzá azzal, hogy olyan fejlesztői környezet nyújt, melyet az alkalmazottak értékelnek, és megtartja a hozzáadott érték nagyobb részarányát a teljes költégvetésen belül. Abból kiindulva, hogy Európa történelmileg is kevesebb lehetőségekkel bír új szoftverüzletek létrehozására az Egyesült Államokhoz képest, a korlátozott kockázati tőke és a kockázat tolerálásának kisebb mértéke miatt, az európai FLOSS fejlesztők egyedülálló lehetőséget nyújtanak az új szoftverüzletek létrehozására, és arra, hogy a lisszaboni céloknak megfelelően Európát a legversenyképesebb gazdasággá tegyék 2010-re.

Közvetett gazdasági hatások: FLOSS, innováció és növekedés

Az ICT erős hálózati hatásai, a telepített rendszerek domináns szállítóihoz kapcsolódó nagymértékű kapitalizáció valamint a szellemi jogok új formában történő kiterjesztései ahhoz vezetnek, hogy az innovációra tervezett erőforrásokat túlon túl a csak defenzív innovációra fordítják. Az innovációs ösztönzésének újra egyensúlyba hozására kiváló lehetőséget nyújt az olyan innováció méltányosabb környezetének létrehozása, ami a nyilvánosan elérhető technológiát célozza meg új funkcionalitás létrehozása érdekében.

A FLOSS segítségével a szoftver K+F befektetésekre költött összeg több, mint 36%-a spórolható meg, ami megnövekedett profitot eredményezhet, vagy pedig további innovációban hasznosabban költhető el.

Az infokommunikációs infrastruktúra az európai GDP 10 százalékát teszi ki, és a nem infokommunikációs ipar formájában további 2,5 százalékot alapoz meg a GDP-ben. Azonban, a számítások nem foglalják magukba a felhasználók által létrehozott tartalmat, és a döntéshozóknak erre fel kell hívniuk a figyelmet; a FLOSS az infokommunikációs infrastruktúra értékét növeli, amivel a szélesebb információs ökoszisztémát támogatja.

A FLOSS növekvő használata Európának kompenzációt jelenthet a GDP alacsony hányadát alkotó, infokommunikációs befektetések miatt, az USA-val szemben. Egy növekedési és innovációs szimulációs modell azt mutatja, hogy a szoftverekkel kapcsolatos befektetésekben a FLOSS arányának 20-ról 40 százalékra való növelése, az éves EU GDP 0,1 százalékos növekedéséhez vezetne, ami nem foglalja magában az infokommunikációs ipar hasznát, ami éves szinten 10 milliárd euró felett van.

Irányvonalak, forgatókönyvek és döntési stratégiák

Ha a FLOSS használatát pártatlanul értékeljük, a szoftverbefektetésekbeli "valódi" aránya a GDP 1,7 százalékról a GDP 2,3 százalékára emelkedik az Egyesült Államokban 2010-re, valamint Európában 1 százalékról 1,4 százalékra. A FLOSS felkarolási ütemének megduplázódása Európában a GDP 1,5 százalékára emelné szoftverbefektetésekbeli arányát, amivel a befektetési szakadék csökkenne de nem tűnne el Európa és USA között.

Az európai FLOSS szoftverbefektetések eszmei értéke ma 22 milliárd euró (30 milliárd az Egyesült Államokban), ami a teljes szoftverbefektetések 20,5%-át jelenti (20% az USA-ban).

A FLOSS szoftverekkel kapcsolatban Európa erőssége az aktív fejlesztőkből álló erős közösség, a kis vállalatok, és a másodlagos szoftveripar. A gyengeségek közé tartoznak az európai infokommunikációs befektetések alacsony száma, és az USA-hoz képest a nagyobb iparágakban a FLOSS alkalmazásának alacsony aránya.

A FLOSS Európában lehetőségeket nyújt új üzletek alapítására, nagyobb szerepre a szélesebb információs társadalomban, és olyan üzleti modellt, amit megfelelő az európai kis és közepes vállalatok számára. Európában a FLOSS szoftvert néhány döntéshozatali kör szabályozással kapcsolatos támogatása veszélyezteti, ami elzárja a kreatív iparágak korábbi üzleti modelljeit, aminek az árán új üzleteket és üzleti modelleket hoznak létre.

Európa három forgatókönyv szerint haladhat:

• Zárt forgatókönyv: ahol a létező üzleti modellek elzártak jogi és technikai szabályozás útján, és inkább passzív vásárlói modellt részesítenek előnyben az olyan új üzletekkel szemben, amelyek a vásárlók aktív részvételét támogatják az információs társadalomban.
• Általános forgatókönyv: ahol a jelenlegi eljárások a FLOSS fokozatos növekedéséhez vezetnek, míg számos általa kínált lehetőséget elszalasztanak.
• Önkéntes forgatókönyv: ahol az eljárások és a piac arra fejlődik, hogy felismerje és kihasználja a FLOSS szoftverben és hasonló kreativitási együttműködési modellekben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy az aktív polgárok információs társadalomban gyakorolt hatalmát hasznosítsák.

A döntéshozatali stratégiák leginkább arra koncentrálnak, hogy azokat a jelenlegi eljárásokat és gyakorlatokat korrigálják, melyek kimondva, vagy kimondatlanul a tulajdonosi szoftvernek kedveznek. Mik ezek a startégiák?

• El kell kerülni a FLOSS büntetését innovációs és K+F kezdeményezésekben, állami K+F finanszírozásban, és nyilvános szoftver beszerzésekben, melyek jelenleg gyakran nem versenysemlegesek.
• Támogatni kell a FLOSS-ot a versenyhelyzet kialakulását megelőző fázisú kutatásban és szabványosításban.
• El kell kerülni az élethosszig tartó gyártófüggőséget, azzal, hogy a diákoknak nem kifejezett alkalmazásokat tanítanak, hanem képzettséget nyújtanak, és elő kell segíteni a FLOSS közösségekben való részvételt.
• Elő kell segíteni a nagy vállalatok, kis és közepes vállalatok és a FLOSS közösség közötti együttműködést.
• Nyújtsanak a FLOSS fejlesztők számára is méltányos adózást: A FLOSS szoftverekhez való hozzájárulást jótékony hozzájárulásnak lehet tekinteni adózási szempontból. Ahol már lehetséges, ezt tudtatni kell a vállalatokkal, hozzájárulókkal és hatóságokkal.
• Fel kell fedezni, hogy a hardver és a szoftver szétválasztása mennyire versenyképesebb piachoz vezethet, és mennyire megkönnyíti az innováció olyan formáit, melyeket nem részesít előnyben a vertikális integráció.