A döntés egyértelműen politikai volt, ami sajnálatos és egy új korszakot nyit az eddig tisztán technológiai alapokon működő világszervezetben. A szavazást meghatározó 24 P tag közül 8 nem támogatta a szabványt és 9 tartózkodott, ami azt jelenti, hogy csak 7 támogatója volt a 24-ből. Franciaország az utolsó pillanatban változtatta meg a szilárd nem-et tartózkodásra, Sarkozy úr személyes közbelépésére. Elképzelhető, hogy ebben a Bill Gates által kezdeményezett gyors telefonos megbeszélés komolyabb hatással lehetett. Enélkül valószínűleg nem sikerült volna keresztülvinni a szabványt.

A Microsoft, eddigi taktikáját kiszélesítve a szabványt fegyverként fogja bevetni a konkurrenciái ellen, szinte garantált, hogy nem lesz független, teljesértékű és korlátozás nélküli megvalósítás a elkövetkezőkben. Elszomorító és abszurd a 21. század információs társadalmára nézve, mely egyre inkább az együttműködésre, a kooperációra épít (lásd, Web 2.0, blogok, kapcsolati hálók, Google stb.) hogy egyetlen nagyon vékony szálon lógnak továbbra is, amit Microsoft Word-nek, Excel-nek és PowerPoint-nak hívnak.

A feketeleves csak most jön, méghozzá a szabvány gyakorlati alkalmazhatóságával: minden, valamennyire felelős hivatalnoknak és döntéshozónak javasolnia kell, hogy a beszerzések korlátozódjanak olyan szoftveralkalmazásokra, amiknek több implementációjuk létezik szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és bemutatókészítésre, mindhárom elterjedt operációs rendszeren. Mintha az OOXML ennek nem felelne meg...