| Állásfoglalás a nyílt forráskódú szoftverek elterjedésének hatékonyabbá tételéről a közszférában |
 |
 |
 |
| 2005. Június 28, Kedd - 14:54 |
A nyári uborkaszezon kezdete előtt az Informatikai és Hírközlési minisztérium mégegyszer nekiveselkedett, hogy kifejezze olthatatlan vágyát a nyílt forráskódú szoftverek elterjedésének hatékonyabbátételével kapcsolatos tudás megszerzésére. A Linux Ipari Szövetség válaszként az alábbi állásfoglalást teszi közzé. Az IHM tervei szerint ezzel kezdetét veheti egy hosszabbtávú megbeszéléssorozat, mely egy minden érdekelt számára előnyös megoldáscsomagot eredményezne, és végetvetnének a "tisztaszoftver" és hasonló típusú diszkriminatív megállapodások korszakának.
Állásfoglalás a nyílt forráskódú szoftverek elterjedésének hatékonyabbá tételéről a közszférábanA legfontosabb, a kis-, közép- és nagyvállalatok számára az egyenlő esélyeket jelentő megoldás a költségvetési intézményekben a nyílt szabványok széleskörű és preferált alkalmazása. Nyílt szabványnak nevezzük azokat a szabványokat, melyek specifikációja szabadon (azaz NDA és licenc nélkül) hozzáférhető, és költségmentesen (royalty és licenc nélkül) és korlátozások nélkül implementálható. A nyílt szabványok alkalmazásával a heretogén, komplex IT rendszerek könnyebben, átláthatóbban és költséghatékonyabban fejleszthetők, üzemeltethetők, valamint a változásnak, mely az IT környezetekre a leginkább jellemző, a legjobban ellenállnak, azaz hosszútávú befektetési biztonságot nyújtanak. A nyílt szabványok a gyakorlati IT környezetekben leginkább a fájlformátumokat és az adatcsere-protokollokat jelentik, tehát elsősorban az ezekkel való foglalkozás lenne a legkívánatosabb. A nyílt szabványok alkalmazásával átmenetileg háttérbe szorul és orvoslást is nyer a nyílt- és zárt forráskódú vita, mivel a rendszerek fekete dobozként kapcsolhatók össze, publikus interfészeiken keresztül. Ha ezt a pontot elérjük, akkor lesznek a nyílt forráskódú megoldások egyenrangú komponensei egy komplex IT környezetnek, mivel eltűnnek a kompatibilitási problémák és egy valódi, a kor igényeinek és a komplex rendszerek kezelésének mérnöki szempontból hatékony, plug-and-play metodológiáját kapjuk eredményül. Csak ekkor összpontosíthatunk hatékonyan a szoftverekre épülő értéknövelt szolgáltatásokra, mint integráció, testreszabás, portolás, oktatás, szakképzés stb. Következő lépésben a szoftverek maguk háttérbe szorulnak, és adott problémákra megoldásokat lehet szállítani, standardizált interfészű minőségi komponensekből összeépítve. Természetesen evvel egyidőben a komplex IT rendszerekkel kapcsolatos szemlélet is átalakul, nem termékközpontú marad, hanem megoldásközpontúvá válik. Evvel a megközelítéssel kerülhetnek csak előtérbe egyértelműen és objektíven a nyílt forráskódú szoftverkomponensek előnyei, melyeket így egyértelműen össze lehet hasonlítani zárt forráskódú alternatíváikkal és szabadon, komponensenként választhatók egy komplex IT rendszer részeivé, a teljes rendszer működésének veszélyeztetése nélkül, folyamatában történő (evolúció) és nem robbanásszerű (revolúció) változást előidézve. Ezzel a módszerrel a rendszer használói is fokozatosan szokhatnak hozzá az új rendszerhez, hatékonyabb működést és kisebb ellenállást okozva.
Dr. Szentiványi Gábor
|