| Az OSI és az FSF által jóváhagyott licencek |
 |
 |
 |
|
Mind az OSI mind az FSF által jóváhagyott licencek a szoftverek szabadon elérhetőségét, felhasználhatóságát, módosíthatóságát biztosítják. A két fogalomnak számos közös tulajdonsága van. Az egyik köre a licenceknek a másik részhalmaza, mivel az egyik szigorúbb, mint a másik. A copyleft fogalma szerves része a nyílt forráskódú licencek fogalmának.
A copyleft azt jelenti, hogy az adott szoftvert csak abban az esetben másolhatják, vagy hozhatnak belőle létre egy továbbfejlesztett változatot, ha az új szerző ugyanezen szabadságjogokat (szabadon másolhatóság, felhasználás, változtatás) biztosítani kívánja másoknak. Az adott mű szerzői tehát a copyleft-et használják annak érdekében, hogy a szabadságot biztosítsák, és megakadályozzák azt, hogy későbbi változtatások során bárki korlátozza ezt a szabadságot. A copyleft licenc alatt álló műből származtatott művet csak ugyanazon, vagy hasonló licenc alatt lehet licencelni. Tehát egy FLOSS szoftver másolása, átalakítása, terjesztése szabad mindaddig, amíg az így kialakult új verzió ugyanazon szabadságjogokat biztosítja bárki részére. Sok szabad szoftver licenc nem copyleft licenc, mert nem tartalmazzák azt a kitételt, hogy a keletkezett mű szerzője ugyanazon licenc alapján terjessze művét.
A nyílt forráskódú licenceket az Open Source Initiative (OSI) hagyja jóvá. Néhány példa a nyílt forráskódú licencekre:
A szabad licenceket a Free Software Foundation (FSF) hagyja jóvá. Néhány példa a szabad licencekre:
Az egyik legismertebb licenc a GNU/GPL, ami a copyleft licencek csoportjába tartozik. Ettől megkülönböztetjük a BSD- jellegű licenceket, amelyek jellemzője az, hogy 'a szerző megtartja szerzői jogát, azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.' (Wikipedia)
|