Hogyan lehet az érinthetetlen nagyhatalmat legyőzni? A legtöbb esetben következetlenül, vesztes háborúba kezd, és egyszerűen felemészti magát. A versenytárs Linux által fenyegetett Microsoft már régóta folytat propaganda háborút a nyílt forráskód, különösen a Linux ellen, de nemrég teljes támadásba kezdett. Az alábbiakban arról olvashatnak, hogy mi történik, és mi fogja a vállalat vesztét okozni.

Bill Gates szoftverimádata

A Microsoft széles, de vékony „rétegként” való jelenléte a PC iparágban elősegítette azt, hogy a vállalat fantasztikus profitnövekedésre tegyen szert, mialatt a hardverpartnerei a növekvő és csökkenő időszakok váltakozásától szenvedtek. Úgy tűnik, Gates tudta, hogy hol található az igazi nagy pénz a PC-ben: a szoftverben. Gates jövőről szóló víziójában egy olyan világ jelenik meg, ahol az ügyfelek előfizetnek a Microsoft szoftverre, és automatikusan, szabályos időközönként fizetnek a használatáért, nem pedig dobozosan, a polcról leemelve vásárolják meg, amikor is csak akkor szedhető be a frissítés díja, ha van is adott verziófrissítés.

A szoftverüzlet három perspektívája

A FOSS fejlesztők üzleti előterjesztéseket hoznak létre a munka megosztására a szoftvertermékek fejlesztéséhez azzal a céllal, hogy kiváló minőségű, interoperábilis eszközöket hozzanak létre, amit mindenki szabadon használhat. A FOSS szerint a szoftver az üzleti gépezetben csak kenőanyag.

A szoftverfejlesztés egy másik perspektívája a hardvergyártóktól származik. Az olyan vállalatok, mint az Apple, a Cisco, az IBM és a Sun eredetileg mind kifejlesztették saját szoftverjüket. A legtöbb esetben ezeket nem szánták piacra, hanem a hardverük eladásában szántak nekik fontos és támogató szerepet.

Az Apple, mialatt milliókat fektetett be a Mac szoftver kifejlesztésébe, igazából csak arra használta azt, hogy eladja Mac hardverét és évekig egyáltalán nem tett erőfeszítéseket szoftverének eladására. Ez a FOSS fejlesztés módját példázza, vagyis egyszerűen a hardver eladások kenőanyagaként használták a szoftvert.

Bizarr szerelmi háromszög

• Microsoft Windows
• GNU/Linux
• Mac OS X

A Microsoft abból csinált üzletet, hogy Windows licenceket adott el PC hardvergyártóknak. A hardvergyártók így függőségi helyzetbe kerültek a Microsofttal, ami szimbiózist hozott létre a kettő között, ahol mind a két fél függ a másiktól abban, hogy a PC platform fejlesztését növeljék.

A GNU/Linux közösség a Microsoft kereskedelmi szoftverének alternatíváját fejlesztette ki, ezáltal a közösség a PC gyártóktól lett függő, akik pedig maguk is a Microsofttól függtek.

Ennek az eredménye az, hogy bármi, amit a Linux el tud érni, legalább közvetett módon kapcsolódik a Microsofthoz. Ezért keltett félelmet a FOSS világában a Palladium (most Next-Generation Secure Computing Base), vagyis a Microsoft arra irányuló erőfeszítése, hogy a PC-k csak jóváhagyott szoftvert futtathassanak.

A PC-k világát a Microsoft irányítja, ami veszélyes irányba mehet el. A vállalat biztos nem akarja, hogy kitúrják a PC birodalmából, és keményen dolgozott azon, hogy lefegyverezze a tilosban járó, próbálkozó versenytársakat, a DR-DOS-tól az IBM OS/2-n, a BeOS-en és a NeXTSTEP-en át a mai Linuxig.

A 90-es évek közepére egyedül az Apple maradt fenn jelentős, független kereskedelmi desktop platformként a Microsofton kívül. Ez egyedi helyzetbe hozta az Apple-t, vagyis kifejlesztette a saját operációs rendszer szoftverét, így eltérően más PC gyártóktól, nem lett a Microsoft lekötelezettje, és a Microsofttól eltérően az Apple nem nyert profitot közvetlenül a szoftverének eladásából.

A három különböző perspektívából eredő, szoftverekkel kapcsolatos álláspont érdekes kapcsolatot alakított ki köztük.

• A Microsoft mind a FOSS-ra mind az Apple-re versenytársként tekint, de inspirációként is használja őket
• A FOSS a Microsoftra és az Apple-re is tulajdonosi-szoftveróriásokként tekint, de függ attól a hardvertől, és attól a piactól, amit ők vezetnek
• Az Apple kisebb piaci szereplőként, integrációs partnerekként tekint a Microsoftra és a FOSS-ra is, ugyanakkor próbálja őket túlszárnyalni sokkal elérhetőbb és integráltabb termékeivel.

A nyílt forráskóddal kapcsolatban az Apple sokkal inkább közös nevezőre juthat a FOSS-szal, mint a Microsofttal, mert különböző üzleti modellt használ.

A Microsoft már magáénak tudhatja a piac nagy részét, és magas volumenű, alacsony profitú szoftver licencelési üzleti modellt működtet, közvetlen küzdelemben a szabad szoftver fejlesztéssel.

Az Apple kis volumenű, magas profittal bíró integrált hardver üzleti modellje arra szolgál, hogy a Linuxot és a Mac-et, mint közvetlen versenytársakat eltávolítsa egymástól.

A Microsoft vasfüggönye

Az Apple-t nem fenyegeti a versenyző piac, mert kevés a vesztenivalója viszont sok a nyernivalója. Kevés az olyan ügyfele – akik nem keresztezik a Microsoft útját, mert Mac-eket használnak az integrációjukhoz – , és most hirtelen arra vetemednek majd, hogy a saját megoldást készítsenek Linuxszal, vagy visszatérjenek a Windows PC-k használatához.

Hasonlóképpen, a FOSS fejlesztők nem aggódnak, hogy elvesztik ügyfeleiket a kereskedelmi platformok javára, mert senkit sem tartanak túszként, hogy akaratuk ellenére használják a Linuxot.

Ez arra buzdította a Microsoftot, hogy vasfüggönyt emeljen információs háborújában a versenyző alternatívákkal szemben. Meg kell akadályoznia, hogy az OEM gyártói más gyártókkal kössenek üzletet, és figyelmeztetnie kell vállalati felhasználóit más platformok használatának veszélyeiről, valamint kibogozhatatlanul össze kell kapcsolnia a desktop felhasználók alkalmazásait, játékait, médiátípusait és fájljait, hogy azok soha ne menekülhessenek.

A változás

Az egyik ilyen változás, hogy az Apple kulcsfontosságú területen működik együtt a nyílt forráskóddal, ott, ahol az érdekei megegyezenek a FOSS fejlesztők érdekeivel.

A kulcspiacokon jelentős ügyfélbázissal bíró kereskedelmi fejlesztőként az Apple támogatása a nyílt alternatívák felé, inkább segítette az interoperabilitást kívánó FOSS felhasználók által ösztönzött ellenállást, mint a Microsoft által terjeszteni kívánt, de facto, tulajdonosi szabványok.

Az Apple támogatásának legfőbb példái:

• Az OpenGL a Microsoft tulajdonosi DirectX/3D-je helyett
• A PDF a Microsoft tulajdonosi XPF-je helyett
• 1.LDAP és Kerberos a Microsoft tulajdonosi Active Directory verziója mellett
• 1.Webszabványok a Microsoft tulajdonosi Internet Explorer kiterjesztési helyett

Elmozdulás az interoperabilitás és a nyílt szabványok felé

Minél jobban működnek az Apple termékei más rendszerekkel, annál vonzóbbak lesznek. Így a vállalat azon is dolgozik, hogy interoperabilitást építsen ki a zárt és tulajdonosi szabványokkal, amik „fedezékben” vannak a piacon, beleértve a Microsoft Active Directory szolgáltatását.

A Microsoft is kezdi felismerni az interoperabilitás és a nyílt szabványok értékét. A vállalat különböző részei technológiákat jelentettek meg nyílt szabványügyi testületeknek, és a Microsoft alkalmazottai azt jelentik, hogy elmozdulás figyelhető meg a szabvány-alapú fejlesztés felé. Ez részben azért van így, mert a nyílt szabvány-alapú fejlesztés üzletileg értelmes.

Más, az Apple-lel hasonló pozícióban lévő hardvergyártók, mint például a Cisco, az IBM és a Sun, szintén dolgoznak azon, hogy magukba foglalják a FOSS-t, a saját szoftverüket nyílt forráskódúvá tegyék, és interoperábilis szabványokat használjanak. Ezek a vállalatok mind arról voltak egykoron ismertek, hogy titokként halmozták fel tulajdonosi szoftverjeiket, amit meg kell védeni, és ellenálltak a kívülről jövő ötleteknek, a külső fejlesztéseknek. A dolgok azonban változnak.

A FOSS újraértékeli a Microsoftot a .Net és a Mono miatt

Az egyik példa a .Net, egy általános marketing név, ami magában foglalja az új fejlesztési keretet, ami arra törekszik, hogy a Windows korábbi Win32 platformját egy új, modern platformmal cserélje le, amire korábban a Longhorn WinFX-jeként utaltak, és most Windows Vistának és .Net Framework 3.0-nak neveznek.

Az új keretnek sok közös vonása van az Apple Mac OS X-en használt Cocoa keretrendszerével. A fő különbség az, hogy amíg az Apple nem tett erőfeszítést, hogy nyílt forráskódú specifikációt nyújtson egyéb gyártók Cocoa implementációihoz (így tette korábban nyílt forráskódúvá a NeXT az elődjét, amit OpenStep-nek neveztek), addig a Microsoft benyújtotta a .Net technológiák bizonyos részeit az ECMA szabványügyi testületekhez.

2000-ben a Microsoft megjelentette a .Net C# nyelvét és a Common Language Infrastructure-jét, ami felkeltette Miguel de Icaza figyelmét, aki a Linux GNOME környezet mögött álló FOSS fejlesztő.

De Icaza indította el a Mono-t, vagyis egy nyílt forráskódú projektet, ami a Microsoft .Net fejlesztői platformjának Linuxon való implementálására jött létre. A vállalata, a Ximian, kezdetben azon is dolgozott, hogy a Microsoft Exchange Server nyílt forráskódú alternatíváját, a Ximian Evolution-t létrehozza.

A Ximinant megvette a Novell, ami továbbra is támogatja a Mono fejlesztését különböző platformokra, mint például az Apple Mac OS X-jére. Tavaly ősszel, a Microsoft megegyezésre lépett a Novellel, hogy nem fogják egymás ügyfeleit 2012-ig perelni szabadalmi követelésekkel kapcsolatban. Ebbe beletartoznak a Novell Monót használó ügyfelei is. Azt jelenti ez, hogy a Microsoft most már együttműködik a nyílt forráskódú fejlesztőkkel és azon dolgozik, hogy a szoftverének interoperábilis implementációit hozza létre? A régi Microsoft – Linux – Apple háromszög most egy szabad és szerető körré alakul?

Ha-ha, nem.

A legjobb mód az ügyfelek figyelmének elterelésére, ha csapdába vezetjük őket. Ez eltereli a figyelmüket arról, hogy a saját, sikeres versenyhelyzetükkel foglalkozzanak, és egyenesen a Microsoft berkein belülre tereli őket, és mindezt a legkevesebb kellemetlenséggel és „tiszta kézzel”.

A Microsoft a Mono felhasználókat és fejlesztőket egy olyan csapdába vezeti, ahol jól érzik magukat. Megtanulják majd a Microsoft fejlesztői eszközeit értékelni, amint azzal küzdenek, hogy saját nyílt forráskódú verziókat hozzanak létre. Megismerik majd a Microsoft megközelítését, egészen addig, amíg reménytelenül, gondolkodás nélkül azt hiszik, hogy a Microsoft a vezető technológia a nyíltság paradicsomában.

Aztán a Microsoft előhúzza a szabadalom fegyvert, ami ultimátumot ad majd: csatlakozz vagy meghalsz. Az egyetlen lehetőség a Mono fejlesztők számára, ha a Microsoft kivásárolja őket, vagy pedig kollektíven csatlakoznak, illetve elfogadják a tényt, hogy a Microsoft mindig két lépéssel előrébb jár majd abban, hogy hol tart a .Net, és szabadalmak hosszú listájával rendelkezik majd – akár nyilvánvaló akár sem – ami csak arra vár, hogy versenyezzen bárkivel, aki a saját technológiáját próbálja meg használni.

Már tudjuk, hogy a Mono fejlesztés a Microsofton belül történik, és hogy a szabadalmi fenyegetések veszélyesnek tűnő cseppkővei lefelé nőnek. A Mono fejlesztők ragaszkodnak ahhoz, hogy a Microsoft megváltozott, és sohasem engedné, hogy bármi rossz történjen azokkal a fejlesztőkkel, akik a .Net-jének bővítésén dolgoznak.

A Microsoft jeges ölelése a Mono fejlesztők felé olyan licencet hoz majd létre, ami lehetővé teszi, hogy megtegyenek bármit, azon kívül, hogy kereskedelmi szoftvert ajánljanak. A Mono nem több, mint egy edzőtábor, ahol azt tanulják, hogy hogyan szolgálják a Microsoftot, ami a végén halálhoz vagy csatlakozáshoz vezet. Azt gondoljuk, hogy a Microsoft a nyílt forrásakódú közösséget szolgálja? Miért?

A Microsoft új szabadalmi háborúja a Linuxszal

Egy Fortune cikkben, amit a CNN jelentett meg, a Microsoft bejelentette, hogy a Linux legalább 235 szabadalmát veszélyezteti. Ez egy új jogi stratégia arra vonatkozóan, hogy hogyan vegye rá a FOSS felhasználókat arra, hogy a Microsoftnak felhasználói díjakat fizessenek a szabadalmak megsértése miatt.

A megsértett szabadalmak között 45 vonatkozna az OpenOffice-ra és 83 olyan FOSS alkalmazásokra, melyek nem részei a Linux kernelnek, vagy a grafikus felhasználói felülettel kapcsolatosak.

Ez nem csak egy Linuxszal szembeni, hanem általában a nyílt forráskódú fejlesztéssel szembeni támadás. Ez egy kimondottan rossz ötlet a Microsoft részéről.

A Microsoft bejelentései nyilvánvalóvá tették, hogy a vállalat nem csak azon dolgozik, hogy megvédje a szellemi tulajdonát, hanem abban is reménykedik, hogy a FOSS-ot egy hosszú távú háborúba vonja be, és ezzel bent tartja a vasfüggönyének falain belül.

Ha a Microsoftnak lennének védendő szabadalmai, akkor egyszerűen csak felmutatná azokat, és ragaszkodna ahhoz, hogy a Linux és más FOSS projektek ne használják őket nem megfelelő módon. Ehelyett a Microsoft titokban tartja a szabadalmainak részleteit, mialatt azon dolgozik, hogy pánikot keltő főcímeket gyártson a nyílt forráskódú szoftver használatából eredő veszélyekről.

A Microsoft nem eredményeket akar, hanem félelemmel teli környezetet létrehozni.

Ez már korábban is megtörtént

Ismerősen hangzik, ugye? A Microsoft legutóbbi Linuxra irányuló támadása hasonlóképpen zajlott, habár az SCO Group álcája mögött.

A Microsoft több tíz millió dollárt fektetett be az SCO Groupba, szándékosan azért, hogy licencelje a vállalat Unix szoftverét. Miért volt a Microsoftnak szüksége egy ilyen drága licencre attól, akit a technológiai iparág – a tőzsdével egyetemben – értéktelennek ítélt meg?

A Microsoft nem fizetett a Unix kód törvényes használatáért, megalapította az SCO Contras-t, hogy lehetővé tegye, hogy folytassák a közös ellenség, a Linux elleni harc folytatását.

A Microsoft azzal az ötlettel is előállt, hogy az üzletek több millió dollárt kockáztatnak, ha nem Windows-t használnak az üzletükben.

Néhány, nem éppen okosan cselekvő vállalattól eltekinteve, akik önként fizettek be az SCO csalásba, senki, aki Linuxot használt, nem tartozott a vállalatnak. A Microsoft fantasztikusan drága licence az üzleti életben tartotta az SCO-t elég hosszú iedig ahhoz, hogy félelmet keltsen a Linux jövőbeli kilátásaival kapcsolatban.

Az SCO továbbra is szellemi tulajdon lopásával kapcsolatos vádakat hangoztatott, de a feltételezett bizonyítékkal nem állt elő. Az SCO nem helyezte előtérbe a perből esetlegesen eredő eredményeket, csak azt remélte, hogy a főcímekben tartja magát elég sokáig ahhoz, hogy egy kis pénzt szerezzen a fenyegetésekből. Épp úgy, ahogy a Microsoft teszi most.

Hibás döntés volt a háború indítása

A probléma szabadalmakkal az, hogy olyanok, mint a nukleáris fegyverek: fenyegetőek, de semmi hasznosat nem érünk el velük, amint ledobjuk őket, többet dobnak ránk viszonzásul, és az összesítésben az eredmény negatív lesz.

Mint a hidegháborús fegyverek esetén, az egyetlen cél, amit a szabadalmak szolgálnak, az, hogy félelmet keltsenek a közös pusztulás miatt, ami arra bátorít, hogy az ellenségek együttműködjenek. Amikor a Creative megjelentette az iPod szabadalmát az Apple-lel szemben, az Apple olyan tucatnyi szabadalommal jelentkezett, amik eltüntették a Zen maradványait. Az eredmény egy megegyezés volt, ami finanszírozta a Creative-ot és Apple partnerré tette.

Az ilyen egyezmények nem lehetségesek, amikor a szabadalom tulajdonosai egyéneket próbálnak megtámadni, és általános félelmi állapotot kialakítani. Csak képzeljük el, hogy milyen lett volna, ha a Creative megpróbálta volna beperelni az iPod ügyfeleit, és az Apple a Zen ügyfelek perlésével válaszolt volna! Az egyetlen lehetséges eredménye ennek az lett volna, hogy általánosságban megundorodtak volna a zenelejátszó ügyfelei, emellett pedig a Zen és iPod rossz hírnevét keltették volna. Mindenki vesztett volna.

Képzeljük el, hogy milyen népszerű lesz a Microsoft, ha elkezd majd olyan vállalatokat perelni, akik Linux és Windows üzemeltetést ötvöznek. Milyen hatással lenne ez a Microsoft használati díjaira és értékesítésére?

Növeli ez az érdeklődést a Microsoft más kísérleteivel kapcsolatban is, hogy elnyerjék a fejlesztők figyelmét, beleértve a Silverlightot?

A Microsoft ismert ismeretlenei

Az IBM-nek nyilván vannak saját szabadalmai. Lehetséges, hogy a Microsoft megsérti majd valamelyiket? Mivel a Microsoft Windows forráskódja titkos, az előző kérdésre nem tudhatjuk a választ, hacsak a vállalat nem elég okos, és megnyitja a kódot jogi vizsgálódásba céljából.

És persze van egy másik ügy is, amire a Microsoft talán akaratlanul is rászegezi a figyelmet: a Microsoft egy teljes, frontális támadást indít a szabadalmait használó nyílt forráskóddal szemben, ezzel pedig megkockáztatja a szoftver szabadalmak legitimitásának feltevését. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága még soha nem döntött szoftverszabadalmak kérdésében.

Azonban a Legfelsőbb Bíróság egy egyhangú véleményében azt állította, hogy a szabadalmakat az elmúlt két évtizedben túl nagy ütemben adták meg, és sokuk nem érvényes. Számos technikai ok miatt sok megfigyelő azt gyanítja, hogy a szabadalmak különösen sérülékenynek bizonyulnának, ha bíróság elé kerülnének.

Ahogy a Microsoft elkezdi a hadviselést a Linux ellen, mennyire fog a népszerűsége csökkenni? És a háború egy távoli országra fog majd korlátozódni vagy bajt okoz majd a Microsoft saját felhasználóinak is? A Microsoft saját ügyfelei is potenciális ellenségként lesznek megcélozva egy nagy RIAA-stílusú megleckéztetésben?

A Microsoft vezérigazgatója a következőt válaszolta arra a kérdésre, hogy a Microsoft beperelné-e az ügyfeleit a felhasználói díjakért, úgy ahogy a zene iparág tette: „Ezen a hídon nem keltünk át, és nem is olyan híd ez, amin át akarok kelni ma.” Ez valóban megijesztené a Microsoft ügyfeleit.