Shuttleworth szerint a stratégia emögött az volt, hogy a Microsoft törést okozzon a nyílt forráskódú közösségen belül, és zavart keltsen a piacon. Shuttleworth azzal sem ért egyet, hogy a Microsoft nem fedte fel azt a 235 szabadalmát, melyről azt állítja a vállalat, hogy a Linux és más nyílt forráskódú szoftverek veszélyeztetik.

“Ez zsarolás, és nevezzük a nevén a dolgot, “mondta. “Amit Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója mondott, az annyi, mint egy nyilvánosságra nem hozott kötelezettség egy cég mérlegében, ami színtiszta zsarolás, és ezt vissza kell utasítanunk, és nem szabad belépni a játékba. Másrészről, ha a Microsoft a szellemi tulajdona miatt aggódik, a szabad szoftver közösségben senki sincs, aki bárkinek is a szellemi tulajdonát akarná veszélyeztetni. Fedje fel a szabadalmat sértő kódrészeket, és akkor mi azonnal javítjuk a kódot. Vagy felejtsük el egymást.

A Microsoft korábban azt mondta, hogy fel fogja fedni mely szabadalmak vannak veszélyeztetve, de csak a gyártókkal történő négyszemközti párbeszéd során. Shuttleworth fogalmai alapján ez nem jelent felfedést, mivel a szabadalmak nyilvános dokumentumok.

“Szerintem nyilvánvalóvá vált, hogy mit is akar igazából a Microsoft: a piacot a zűrzavar állapotába kergetni. Ez azonban nem működik, és mégcsak csekély hatással sem volt azokra a vállalatokra, melyek visszautasították a párbeszédet a Microsofttal. Számos bizonyíték mutatja, hogy azok a vállalatok, melyek a játék részeseivé váltak, nagy árat fizettek érte,” mondta.

Shuttleworth azzal is megvádolta a Microsoftot, hogy az pénzügyi erejét felhasználva arra próbálja rávenni a gyártókat, hogy szabadalmakkal kapcsolatos megegyezéseket kössenek, mivel tudja azt, hogy ezek az egyezségek megosztják a közösséget.

“Szerintem azok a disztribúciók, melyek hajlandóak voltak belemenni ezekbe a nyilvánvalóan rossz üzletnek számító egyezségekbe, a rövid távú pénzügyi nyomás miatt tették ezt. A Microsoft fizet ezekért a megegyezésekért. Az történik, hogy a Microsoft megvásárolja ezeket a megegyezéseket, és szerintem megosztja a nyílt forráskódú közösséget,” mondta.

A Microsoft szóvivője nem kívánt hozzászólni Shuttleworth megjegyzéseihez.

“Nem hiszem, hogy ez jól végződik majd azon vállalatok számára, akik elindultak ezen az úton” mondta Shuttleworth. “A fejlesztőket a nyílt forráskód szelleme motiválja a legjobban, és folyamatosan hagyják el a Novellt, mióta a vállalat megegyezést kötött a Microsofttal, és többek között az Oracle-höz illetve Google-hoz pártolnak. Ez nem szerencsés a Novell számára, de elég jól meg lehetett jósolni a döntésük következményét. Ez a megegyezés azt mutajta, hogy a Novell nem érti, miben áll a szabad szoftver ereje.“

A szoftverszabadalmak meggátolták az innovációt és lelassították a mások ötletének továbbgondolásán alapuló közösségi folyamatot. A szabadalmakat eredetileg arra tervezték, hogy meggyorsítsák az innovációt azáltal, hogy az alapot képező ötlet felfedését ösztönzik ahelyett, hogy homályban tartanák azt.

A szabadalmak mögötti ötlet az volt, hogy ösztönözze az embereket annak a dokumentálására, hogy hogyan értek el egy bizonyos eredményeket, milyen lépéseket tettek, és ezért cserébe egyfajta monopolhelyzetbe kerülhettek. Ugyanakkor a szoftverek esetén az értékesítés pillanatában a forráskód titkossá válik, és a társadalomnak nem igazán származik abból előnye, hogy az bizonyos személyeknek monopóliumot adjanak olyasvalami felett, amit amúgy sem fednének fel,” mondta.

Shuttleworth azt is állította, hogy a Microsoft talán nemsokára a szoftverszabadalmak eltörléséért fog lobbizni.

“A Microsoft rendkívül sebezhető a szabadalmi perek kapcsán, és hatalmas összegeket fizet a rendezésük érdekében. Annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tesz arra, hogy a szabadalmak segítségével a 80-as évek gazdaságát életben tartsa, egy új században élünk, amire a vállalat hamar rádöbben, hamarosan visszafordul és elkezd majd lobbizni a szoftverszabadalmak eltörlése érdekében, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy kiszabaduljanak a saját maguk bilincseiből. Még így is tudnak majd versenyezni, és jó versenytársak maradnak. Ehhez Nincs szükségük alantas módszerek alkalmazására,” mondta.

Shuttleworth nyíltan támogatta a nemrég megjelent GPLv3-mat, és azt mondta, hogy az Ubuntu Linux új verziója ezalatt a licenc alatt lesz elérhető.

“Szerintem a GPLv3 több szempontból is egy jó licenc. Néhány, Linus Torvalds és mások által említett probléma sokkal inkább a rendszermag szintjén jelenik meg, nem pedig bárhol máshol a rendszerben,” mondta. “Egészében véve szerintem a GPLv3 egy jól megfogalmazott/megírt licenc, és az a legfontosabb, hogy csodálatos módon történt a létrehozása. Biztosak lehetünk abban, hogy egy Windows végfelhasználói licenc vagy egy Adobe felhasználói licenc létrehozása során még nem láthattunk ilyen folyamatot. Így minden lehetséges hibájától eltekintve ez egy sokkal jobb licenc, mint néhány tulajdonosi alternatíva.”

A GPLv3 sokkal jobban megfogalmazott, és sokkal jobban érvényesíthető licenc, mint a GPLv2, és az iparág, illetve a környezet GPLv2 óta történt változását tükrözi.

“Nem hiszem, hogy minden forráskódnak a GPLv3-mat kellene válsztania, és nem hiszem, hogy probléma, ha a Linux rendszermag nem azt választja. Azonban úgy gondolom, hogy nincs értelme a GPLv2-hez túlzottan ragaszkodni, és azonnal visszautasítani a GPLv3-mat. Amit igazán szeretnék látni, az egy a régi és az új licenc érdemeit összehasonlító, ésszerű vita a rendszermag fejlesztők között,” mondta Shuttleworth.

Shuttleworth azzal kapcsolatban, hogy Linus Torvalds a GPLv3 néhány rendelkezéséről negatív módon nyilatkozott, azt mondta, hogy Torvalds egy nyílt és gyakorlatias ember, aki szívén viseli a Linux és a közösség érdekeit.

“Ő az a fajta vezető, aki szilárd nézeteket vall, de szükség esetén hajlandó azok megváltoztatására is, és ez az egyik dolog, ami nagyszerű vezetővé teszi. Így ezért az a véleményem, hogy a rendszermag GPLv3 alatti licencelése továbbra is aktuális kérdés, és nem hiszem, hogy katasztrófát jelentene, ha mégis GPLv2 alatt maradna,” mondta.

Míg Shuttleworth többször is kijelentette, hogy soha nem kötne szabadalmi megegyezést a Microsofttal, de visszautasította azt, hogy kizárná a szoftveróriással történő együttműködés lehetőségét a jövőben, amit azzal magyarázott, hogy nem hisz a szankciókban vagy a hátatfordításban.

A vállalatok – méginkább, mint az emberek – változhatnak, és minden üzlet életében felmerültek rossz ötletek, beleértve az Ubuntut is.

“Senki sem kell, hogy megrémüljön, ha a jövőben az Ubuntu esetleg együttműködik a Microsofttal, de jelenleg nincs semmi konkrét terv, mivel a Microsoft nem állt még elő olyan ötlettel, ami előnyös lehetne a nyílt forráskódú közösség számára, és érdemes lenne belekezdeni,” mondta Shuttleworth. “Nem hiszem, hogy a Microsoft sok mindent tudna jelenleg ajánlani. Ugyanakkor számos nyílt forráskódú program fut Windows-on, így nem szabad őket kapásból elutasítanunk.”

Shuttleworth azt nyilatkozta, hogy nem érdekli a Microsoft multimédia fájlformátumok licencelése, -- a Red Hattel kapcsolatban pont az ellenkezőjéről hallhattunk --, kivéve a gyártók vagy a különleges eszközök esetét, ahol az szükséges.

“Talán egy napon a Microsoft rájön, hogy az 1997 óta fennálló, a médiával kapcsolatos megközelítése nem működik. A Microsoft nem média tartalomszolgáltató csatorna. Így, talán alternatív megközelítést keresnek majd,” mondta.