Mit vártál a Linux nyilvános megjelenésétől? Pénzt?

Nem pénzt vártam, hiszen az eredeti szerzői jog nagyon szigorú volt ezzel kapcsolatban. Ez nem a GPLv2 volt, hanem az én saját „Ne kérj pénzt, és add vissza a kódot” licencem volt.

A hírnévért vagy csak szórakozásból tetted? Gondoltad volna, hogy ekkora forradalmat idézel elő?

Nem, nem gondoltam volna, hogy a Linux ilyen népszerűvé válik, amilyen most, így nem a hírnév miatt tettem. Szeretném azt mondani, hogy szórakozás volt, és valószínűleg ez áll az igazsághoz a legközelebb, de még közelebb járok hozzá, ha megmagyarázom miért gondoltam azt, hogy jó szórakozás lenne. A megjelentetés önmagában nem volt kimondottan nagy szórakozás. Amire nagyon vártam, az a visszajelzés és a hozzászólások voltak.

Amikor 1991 őszén megjelentettem a Linuxot, már hosszú programozói múlt állt mögöttem, és a programozásban leltem az örömöm. De volt egy nagy problémám, mégpedig az, hogy olyan problémát kellett találjak, ami izgalmas lehet számomra. Fejlesztettem néhány játékot, de ez a terület sosem érdekelt annyira, így a legtöbbször érdekes és jelentősebb projekteket kerestem magamnak, így folytathattam a programozást.

Itt jön a nyilvános megjelenés a képbe. Azt reméltem, hogy az emberek megmondják a véleményüket a munkámról, hogy tovább kell-e fejleszteni, vagy jó-e amit csinálok, ezáltal pedig érdekesebbé válik a projekt számomra. Ha nem tettem volna nyilvánossá, akkor magam használtam volna, saját használatra pedig megfelelő lett volna, így új projektet kellett volna keresnem, amin dolgozni tudtam volna. De a nyilvánossá tétel jól működött. 16 éve fejlesztem a Linuxot és még mindig érdekesnek találom, pontosan azért, mert nyilvánossá tettem és visszajelzést kértem róla.

A Linux termékként hogyan profitált abból, hogy megjelentetted?

Ha nem jelentettem volna meg, akkor a Linux csak egy kis projektem szintjén marad, amit a számítógépeimen használok, de végül ez is olyan projektté válik, ami először szórakozást jelentett, de utána új kihívások, feladatok felé kell, hogy nézzek. Így a Linuxból semmi érdekes nem jött volna létre, ha nem jelentettem volna meg nyílt forráskódú termékként.

Az eredeti licencemről a GPLv2-re való váltás is fontos volt, mivel a kereskedelmi érdekek már a kezdetektől fogva fontos szerepet játszottak, még akkor is, ha kezdetben sokkal kisebbek voltak. Már 1992 elején is léteztek kis kereskedelmi (hobbiból indult) disztribúciók, olcsó floppy lemezes másolási szolgáltatások, ahol az érdekelt egyének úgy döntöttek, hogy megpróbálják elterjeszteni és talán még kis pénzt is nyerhetnek belőle. Az a tény, hogy én személy szerint ebben a részben nem voltam érdekelt, nem volt fontos.

A kereskedelmi megfontolások a kezdetektől fogva, még akkor is, amikor azok kicsik voltak, nagyon-nagyon fontosak voltak. A kereskedelmi disztribúciók ösztönözték a telepítéseket, és elősegítették, hogy tovább fejlődjön többek között a használhatóság, és szerintem a Linux kereskedelmi használói nagyon fontos szerepet játszottak a termék továbbfejlesztésében. A technikai emberek, akik részt vettek a fejlesztésben nagyon fontosak, ugyanakkor a GPLv2 nyomán kialakult kereskedelmi használat szintén jelentős szerepet játszik – meg kell találni az egyensúlyt a tiszta technológia és a piacon keresztüli felhasználóktól jövő nyomás között.

Így nem hiszem, hogy ezt csupán a marketing irányítani tudja: ha tisztán marketing, vagy ügyfél-oldali a megközelítésünk, ez eredmény a rossz minőségű technológia. Ugyanakkor a tisztán technikai megközelítés is rossz minőségű technológiát eredményez, és szükség van az egyensúlyra. Így úgy tűnik, hogy a „szabad szoftver” sok igazán elvakult híve úgy gondolja, hogy csak a fejlesztőkről van szó, és hogy a kereskedelmi érdekek gonoszak. Szerintem ez egy rossz megközelítés. Nem csak az egyéni fejlesztőkről van szó, hanem a különböző érdekek együttműködéséről.

Sok kutató milliókat keresett új számítógép-technológiákkal, de te inkább a Linux továbbfejlesztését választottad. Nem gondolod, hogy elmulasztottad életed lehetőségét, hogy létrehozd a tulajdonosi Linuxot?

Egyáltalán nem. Először is nagyon jók az anyagi körülményeim. Egy szép házban élek, nagy kerttel, három gyerekünk van, és tudom finanszírozni az oktatásukat. Mire vágynék még?

Az az igazság, hogy, ha valaki jó programozó, akkor jól keres. Ha világszinten elismertek vagyunk, akkor az még jobb keresetet jelent. Egyszerűen nem volt szükségem arra, hogy egy kereskedelmi vállalatot indítsak. Ez a lehető legkevésbé érdekes dolog, amit el tudok képzelni, egyszerűen utálom a papírmunkát. Nem tudnék megfelelően odafigyelni az alkalmazottakra. Sosem lenne sikeres a vállalatom, egyszerűen nem érdekel a dolog. Így ehelyett, egy nagyon jó életet élek, azt csinálom, amit érdekesnek tartok, és azt, ami szerintem számít az embereknek, nem csak nekem. Ez jó érzéssel tölt el.

Szóval szerintem életem lehetőségét szalasztottam volna el, ha nem tettem volna nyilvánosan elérhetővé a Linuxot. Ha kereskedelmivé próbáltam volna változtatni sosem működött volna olyan jól, sosem lett volna olyan jelentős, én pedig valószínűleg stresszes életet élnék. Tehát örülök a választásaimnak. Azt csinálom, ami számít nekem, amivel úgy érzem újat, a meglévőktől különbözőt hozok létre.

Nem féltél attól, hogy elveszted a szellemi tulajdont a Linux megjelentetésével?

Akkor sem ilyen szempontok alapján gondolkodtam, és még most sem. Sosem szellemi tulajdonról, hanem arról az erőfeszítésről volt szó, amit belefektettem a projektbe, és arról, hogy ez egy személyes projekt. De igen, aggódtam, hogy egy teljesen ismeretlen fejlesztő Finnországban úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe a licencem, és felhasználja a kódom, a változtatásait pedig nem adja vissza. Ez egy kicsit aggasztott. De másrészt mit veszthettem volna?

Tehát őszintén szólva, visszatekintve, nem kellett volna amiatt aggódnom. Először is, még akkor is ha te vagy a világ legokosabb embere, és valami nagyon érdekeset hozol létre, időbe telik, amíg azt megéri ellopni. Így ha már korán nyilvánosságra van hozva, nem kell aggódni amiatt, hogy emberek, vagy vállalatok megpróbálják ellopni a munkádat. Valószínűleg még nem is fognak tudni róla, és biztosan nem fogják azt gondolni, hogy megéri ellopni. És amikorra már megéri ellopni, a projekt már ismert lesz, és nem tudják ezt megtenni anélkül, hogy el ne kapják őket. Így a folyamat puszta nyíltsága a fejlesztőt nagymértékben megvédi.

Tehát voltak, akik a Linuxot a licenc követése nélkül használták? Biztosan. A szerzői jogot nem mindenhol tisztelik a világon, és vannak olyan emberek és vállalatok, amik jogilag kétes dolgokat művelnek. Történnek ilyen dolgok. De amint elég nagy lesz a projekt ahhoz, hogy ezek akár meg is történhetnének, már nem lesz értelme aggódni miattuk. Akik visszaélnek a projekttel, nem minket, hanem magukat korlátozzák. Ha valaki a GPLv2 követése nélkül használja a Linuxot, akkor csak a saját piacát korlátozza (nem tudják legálisan eladni a fejlett világban, anélkül, hogy a jogi következményektől tartaniuk kellene), és nem kapják meg azt az előnyt, amit a nyílt forráskód a licencet követő vállalatoknak nyújt.

A Linux milyen előnyöket nyújt a felhasználók számára amellett, hogy szabadon felhasználható?

A legnagyobb előnye nem a pénzhez kapcsolódik, hanem a termék rugalmasságához. A rugalmasság abból a tényből fakad, hogy több ezer felhasználó használta, és hozzátette saját ötleteit a jobbá tétel érdekében.

Nem számít, ha a Linux felhasználók 99,99 százaléka semmit nem változtat rajta. Ha van néhány millió felhasználó, akkor még azok 0,01 százaléka is --, akik fejlesztők lesznek --, sokat számít, és őszintén, az egyszerű felhasználók is segítenek azzal, hogy jelentik a problémákat és hozzászólnak a projekthez. Néhányuk fizet érte, amivel a vállalatokat támogatja, akik ezáltal ösztönözve fejleszteni kívánó embereket vesznek fel. Ez egy jó körforgás.

Mi a fontosabb, a Linux hatalmas felhasználói, vagy a nagy fejlesztői bázisa?

Nem különálló egységekként kell rájuk gondolnunk. Szerintem minden program csak annyira jó, amennyire hasznos is, így ebben az értelemben a felhasználói bázis a legfontosabb rész, mivel a program felhasználók nélkül értelmetlen. A számítógép és a szoftver csak eszközök. Nem számít, hogy egy eszköz mennyire jó technikailag, amíg valaki ténylegesen nem használja azt.

Ugyanakkor nem hiszem, hogy különbség van a felhasználók és fejlesztők között. Mindannyian felhasználók vagyunk, de a felhasználók egy bizonyos köre szeret programozni, és részt vesz a projekt fejlesztésében. A nyílt forráskód lehetővé teszi ezeknek a különleges felhasználóknak, hogy olyan dolgokat tegyenek meg, amire amúgy nem lennének képesek.

Fontosabbak azok a különleges felhasználók, akik tesznek valamit? Egy bizonyos értelemben igen. De annak érdekében, hogy eljussunk erre a pontra, nagy felhasználói érdeklődéssel kell rendelkezni, így a nagy és változatos képet mutató felhasználói bázis fontos, azért, hogy elfogadható és változatos fejlesztői bázis jöjjön létre.

Szeretném a változatosságot kiemelni. Számos projekt egy területre próbál specializálódni olyannyira, hogy csak egyfajta felhasználói bázisa jön létre, és mivel csak egyfajta felhasználója van, ezért csak egy bizonyos fajta fejlesztőjük lesz. Mindig is azt gondoltam, hogy rossz ötlet, ha csak egy szűk réteget célzunk meg, mivel a felhasználói bázisunk egyoldalúvá válik, és a projekt fejlesztői is csak egyoldalú tervezési megoldásokban gondolkodnak majd, így a felhasználói bázis még inkább egyoldalú lesz. Ez egy rossz körforgás.

A magánszektor nem olyan gyorsan fogadja be a Linuxot és a szabad szoftvert, mint ahogy gondoltuk. Szerinted sok vállalatnak miért vannak még kétségei a szabad szoftvert illetően?

Szerintem az adaptáció elég nagy léptékben történik, de gyakran nem gondolnak arra az emberek, hogy nagy a tehetetlenségi erő az operációsrendszer-váltásban, így a Microsoft Windows-nak történelmileg nagy az előnye. És a nagyobb szervereken az emberek még mindig régebbi UNIX telepítéseket futtatnak.

Így a dolgok változása nem egy vagy két évet tesz ki, hanem egy vagy két évtizedről beszélhetünk. Rendelkezem azzal az előnnyel, hogy láttam a Linux fejlődését (és lassan az elfogadását) az elmúlt 16 évben, míg a legtöbb felhasználó csak az elmúlt években találkozott vele, és ezalatt a 16 év alatt sok minden történt. Hosszú időt vesz igénybe a technikai problémák, a támogatási infrastruktúra és a különböző felfogások kezelése.

A Microsoft nemrég azt állította, hogy a szabad szoftver és néhány e-mail program 235 szabadalmát veszélyezteti. De a Microsoft azt is kijelentette, hogy most még nem perel. Ez egy jogi rémálom kezdete?

Személy szerint azt gondolom, hogy ez a FUD (Fear, Uncertainty, Doubt – azaz Félelem, Bizonytalanság, Kétség) háború egy újabb menete. A Microsoft számára nehéz a technikai alapokon történő versenyezés, és hagyományosan ehelyett az árversennyel próbálkoznak, de itt nyilvánvalóan ez sem működik; a nyílt forráskóddal szemben semmiféleképpen sem. Így majd folytatják a különböző termékek összecsomagolását (például SBS – a szerk.) és próbálnak majd a piac tehetetlenségi erejét kihasználni, amit a FUD-dal még megtáplálnak.

Szerinted te és a nyílt forráskódú közösség felkészültetek a csatára?

Nem gondolom, hogy részünkről ez egy csata. Teszem a dolgom, mert szerintem érdekes, és megéri csinálni. Nem Microsoft ellenes ügyek miatt teszem. Az évek során használtam néhány Microsoft terméket, de soha nem voltam erősen ellenük. A Microsoft egyszerűen nem kelti fel az érdeklődésemet.

És az egész nyílt forráskódú dolog nem egy Microsoft ellenes mozgalom. A nyílt forráskód egy modell, és én történetesen úgy gondolom, hogy ez egy sokkal jobb módja a fejlesztéshez kapcsolódó dolgoknak és, hogy a nyílt forráskód majd előretör, nem egy csata miatt, hanem egyszerűen azért, mert a jobb megoldások egyszerűen felülmúlják a kevésbé jókat.

A Microsoft és a Novell tavaly egy interoperabilitási együttműködést jelentett be a Windows és a Suse Linux között. Szerinted a Novell elárulta a nyílt forráskódú szoftver elveit?

Szerintem ez az egész vita nem a Novell vs. Microsoft ügyek miatt érdekes, hanem azért, mert a különböző emberek róluk alkotott véleménye megmutatta, hogy ki melyik oldalon áll. A tényleges együttműködés jelentéktelen számomra, és közel sem olyan érdekes, mint az emberek reakciói és hogy hogyan jelent meg a sajtóban.

Néhány elemző azt mondja, hogy az ilyenfajta megegyezés előnyös az ügyfeleknek, és a Linuxot népszerűsítheti. Egyetértesz ezzel?

Nem tudom. Személy szerint nem gondolom, hogy a Novell-Microsoft megegyezés egy olyan dolog, ami végül sokat számít, de érdekes látni annak a jeleit, hogy a két oldal legalább kommunikál egymással. Nem tudom mi lesz a végeredmény, de szerintem egészségesebb lenne mindenki számára, ha nem lenne a két oldal között ez az elvakult gyűlölködés.

Néhányan szerintem túlzottan izgatottak lesznek, ha a Microsoftról hallanak; nem hiszem, hogy olyan érdekesek lennének. És fordítva is, néhány ember a Microsoftnál szintén izgatott lesz, ha a nyílt forráskódról hall. Én csak a technológiával foglalkoznék. A piac majd elrendez mindent. Ha azt adjuk az ügyfeleknek, amit akarnak, haladást érünk el, és nem kell megpróbálni őket irányítani, vagy propagandát, illetve FUD-ot terjeszteni.

Mi a véleményed a GPLv3-ról? Ez egy megfelelő megoldás a Linux számára?

Szerintem a GPLv2 egy jobb licenc, és nem hiszem, hogy a rendszermag licencet váltana (nem mintha egyszerű lenne, de ha az lenne, akkor sem lenne jelenleg semmi előnye). De mindenkinek megvan a saját véleménye, és más projektek majd a GPLv3-at fogják használni (például a Samba projekt – a szerk.). Ez nem egy nagy ügy, kb. 50 különböző nyílt forráskódú licenc létezik, a GPLv3 is egy a sok közül. Nem használok BSD licencet sem, de más projektek azt használnak. Azt kell használni, ami a legjobban illik a projekthez.