A Linux terjedése a desktopok terén lassabb, mint sokan várták volna. A Microsoft Windows biztos bástyák mögött áll, a versenytársak rendszereinek pedig a tehetetlenség, a megértés hiánya és a terjesztés akadályait kell legyőzniük, ugyanakkor hiba lenne azt feltételezni, hogy semmi sem történt, vagy nincs haladás.

A Linux migrációja a szerverek tekintetében is lassú volt és a kisebb, szerveroldali feladatok átvételével kezdődött a 90-es években (fájl- és nyomtatószerverek, LAMP alkalmazások, webszerverek és tűzfalak), azelőtt, hogy gyorsan elterjedt volna az IBM, HP és más vállalatok internetes forradalma során. Az utóbbi években a legtöbb vezető szoftvergyártó üzleti alkalmazása elérhető lett a Linux számára, illetve a Linux felváltotta a Unixot számos küldetéskritikis szerveralkalmazás esetén; ezen a területen a Microsoft soha nem volt komoly versenytárs. Hasonló történik a Linux desktoppal is.

A széles körben használt, teljes felszereltségű PC-k, melyek minden irodában jelen vannak, sok felhasználó számára luxusnak számítanak. Mint ahogy nem járunk Ferrarival vásárolni, így egy teljes felszereltségű PC-t sem érdemes mindennapi funkciókra alkalmazni. A processzor, az operációs rendszer, a szoftver és a háttértár teljes kapacitását ritkán használjuk ki.

Számos szervezet esetén a tipikus felhasználó a desktop használata során nem tesz többet annál, hogy a hálózaton az adatokat szerkeszti és megjeleníti. A személyi számítógép kapacitásának nagy része redundáns, mégis egyre jobban a PC frissítési ciklusoknak szentelik az IT erőforrásokat. Ilyen körülmények között érdemes megfontolni más lehetőségeket is, mint például a vékonyklienseket, a virtualizációt és a PDA-kat. A megtakarított pénz máshol jobban hasznosítható. Ezeken a piacokon, ahol a méretezhetőség és a rugalmasság még mindig nagy kincs, a Linux egy gyorsan fejlődő alternatíva, ami olyan könnyen alkalmazható, mint egy vékonykliens az eladótérben, vagy mint egy minden jellemzővel rendelkező desktop a fejlesztők számára, anélkül, hogy kettéválasztanánk a kettőt.

Azok a panaszok, melyeket az otthoni felhasználóktól hallhatunk, vagyis a játékok, a meghajtók és a tulajdonosi adatformátumok támogatásának hiánya, nem vonatkoznak az üzleti környezetre. A Linux az egész szervezetben alkalmazható, illetve igazán heterogén környezetekben a Windows-zal együtt is a speciális szegmensekben, ahol egyedi árat és teljesítményi előnyöket nyújt.

Speciális effektek

A Linuxra történő migrációnak költségelőnyei vannak, és érdemes az eredetileg Unixra írt alkalmazásokat Linuxra portálni. A Unix munkaállomásokra az volt a jellemző, hogy olyan iparágakban terjed, ahol a teljesítményi tényezők kritikusak. A piacok általában alkalmazásfüggők, így a migráció iparág alapon történik.

A további iparágak, ahol a Linux különösen sikeres volt, az az autógyártás, az energetikai iparág és a pénzügyi szektorok.

A Linuxot széles körben alkalmazzák a kormányzati szektorban egész Európában, ennek legfőbb oka pedig a költségmegtakarítás, de a legnagyobb piac, ahol a terjedése várható, Ázsia, ahol a Windows nem annyira védett, és a Linux egyenrangú versenytársként lép pályára. A Linuxot a felemelkedő piacokon a hagyományos erényei, vagyis a megbízhatóság, az ár, rugalmasság mellett az teszi vonzóvá, hogy biztonságos, és széles körben támogatott a kisebb nyelveken is. A Linux legnagyobb hosszútávú előnye ezeken a piacokon az, hogy a szabad és nyílt forráskódú szoftver helyi hozzáférést biztosít az alapot képező technológiák számára – a kiterjedt támogatás a kisebb nyelvek számára például maguktól a kisebb közösségektől származik.

A másik terület, ahol a Linux terjedése jelentős, az alkalmazások fejlesztésének területe. Olyan eszközökkel, mint a JBoss és az Eclipse, a fejlesztők grafikus felhasználói felülettel és integrált fejlesztői környezettel rendelkeznek, illetve a vi, Emacs vagy a shell segítségével, fejlesztői környezet nélkül tudnak programozni. A Linux különösen vonzónak bizonyult a Java, a C és a C ++ programozók számára, akikről ismeretessé vált, hogy alkalmanként meggyorsították a migrációt azáltal, hogy munkájuk során a Linux desktopot alkalmazták. A Linux észrevétlen módon bekapcsolható a Windows hálózatba, és gyakran nincs ok arra, hogy a használata ellen érveljenek. A Linux az olyan nyelvek esetén is természetes módon alkalmazható, melyeket már régóta a szabad és nyílt forráskódú szoftverrel kapcsolatban emlegetnek, mint például a Lisp, a Perl, a php és a Ruby.

A harmadik terület, ahol a Linux gyors terkedésének lehetünk tanúi, a vékenykliens, vagy webes számítástechnika. A terjedést elősegítő tényezők itt nem a költségekkel kapcsolatosak. A kliensoldalon a hardverkövetelmények csökkenése figyelhető meg. Az egyik kihívás, amivel az iparágnak ma szembe kell néznie az, hogy hogyan tartsák karban a drága szoftvereket, hogyan biztosítsák, hogy a kód tiszta és védett legyen, és azt, hogy minden felhasználó a legújabb verziót használja. Egyértelműen vonzó annak a képessége, hogy dinamikusan letöltsük a kliens kódot ahogy szükség van rá. A kliens vagy szerveroldali számítástechnika minden desktop esetén lecsökkenti a nagy teljesítményű gépek meglétének szükségét, és nagyban lecsökkenti a storage, karbantartási, valamint klímaköltségeket. Az ilyen stratégia kimondottan előnyösnek bizonyult a nagyobb szervezetek esetén.

A vállalati Linux második előnye az, hogy felszabadítja a felhasználót a gyártófüggőség alól. Az is ismert tény, hogy vannak olyan vállalatok, melyek a Linux alkalmazásával való fenyegetéssel alkudtak ki alacsonyabb árat a Microsofttól. Ez főleg kormányzati területen volt hatékony stratégia.

Nincs szükség külön oktatásra

A Linux terjedését a szerverek esetén üzleti tényezők eredményezték: csökkent tulajdonosi költségek megnövelt biztonsággal kombinálva, megbízhatóság és rugalmasság. Ezek a tényezők ugyanúgy érvényesek a desktop esetén és az implementáció folyamatban van, habár nem a Linux szerverhez hasonló mértékben.

A modern felhasználóknak nem okoz nehézséget a váltás Windows XP-ről Vistára vagy Ubuntura vagy Apple OSX-re. A Linux desktopra való váltás ellen felhozott érvek legtöbbje nem a gyorsan fejlődő csomagok jelenlegi technikai értékelésen alapul, hanem a Microsoft történelmi desktop dominanciáján, és a felhasználók szokásos vonakodásán, ha változásról van szó – “Tudjuk, hogy bizonyos dolgok hogyan működnek, és nem szeretnénk, hogy megváltozzanak.” Ennek a hozzáállásnak megvannak a maga előnyei. Ha tudunk szövegszerkeszteni a munkaerő-piacon, ez azt jelenti, hogy tudjuk hogyan használjuk a Word szövegszerkesztőt illetve az Excelt, és a Linux desktoppal kapcsolatos megjegyzéseket gyakran arra alapozzák, hogy az mennyire képes Microsoft dokumentumokat fordítani, vagy a Word és PowerPoint létező jellemzőinek replikációjára. Azonban a Windows és Office, vagy Linux és OpenOffice használatához szükséges tudás különbsége minimális, és a váltás Windows XP-ről Red Hat Desktopra vagy SLED-re valószínűleg kevésbé megerőltető, mint az ugrás a Windows XP-ről a Vistára.

A Linux desktop befogadása ellen felhozott legjobb érv az, hogy ismeretlen a legtöbb felhasználó számára; ami egy nagyon rossz érv. Egy kereskedelmi környezetben a Linux mindenre használható, amire akarjuk, sok hűhó nélkül, és a Red Hat, a Novell, az IBM, a HP, a Sun Microsystems, az SGI, az Ubuntu, a Dell és a legtöbb vállalati független szoftvergyártó különböző mértékben, de támogatja. A végkövetkeztetés az, hogy a Linux desktopon való alkalmazásának legnagyobb gátja a tehetetlenség.