A Microsoftnak nem csak a pénzbeli büntetések most már valós fenyegetésével kell szembenéznie, ha nem felel meg a Bizottság rendelkezéseinek, de a Bizottság akár meg is béníthatja a Windows Vistát, vagyis a Microsoft operációs rendszerének legújabb verzióját, melyet a vállalat az Apple grafikus felhasználói felületének riválisaként hozott létre. Neelie Kroes, versenyjogi biztos azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha a Microsoft piaci részesedése a jelenlegi több mint 90 százalékról 50 százalék közelére esne.

Félelmetesen hangzik, de a Windows legnagyobb kihívása nem az Európai Uniós szabályozás, hanem az, hogy a Microsoft operációs rendszere, azaz a legfőbb terméke, nem működik túl jól.

Ez nem egy elhamarkodott következtetés. A termékkel való megismerkedésre számos lehetőségünk volt, hiszen a Windows 3.1 1992-ben jelent meg. A Windows NT-t és Windows 2000-t üzleti környezetben, a Windows 95-öt, 98-at, ME-t, XP–t, és a legutóbb a Vistát pedig otthoni környezetben próbálhattuk ki. Mindegyik esetében csak remélhettük, hogy a Microsoft megoldotta a Windows mélyen gyökerező problémáit.

Ez több mint másfél évtizedes csalódottságot jelent, ami meghaladja az elviselhetőség határát.

A Windows jól működik. Amikor a számítógép be van kapcsolva és fut, valamint nem kell több egyszerre futó alkalmazás között váltanunk, akkor elég jól működik. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy jogos a félelmünk azoktól az alkalmazás-és rendszerleállásoktól, melyek számítógépeinket gyötrik, és azoktól a végtelennek tűnő újraindulásoktól, melyeknél még Csipkerózsika is hamarabb ébred álmából.

Láthattuk, hogy Bill Gates, a Microsoft egyik alapítója arról tartott előadásokat, hogy a szoftverek következő generációja hogyan fogja az életünket megváltoztatni, és hogyan tudunk majd a segítségükkel bizonyos dolgokat végrehajtani. Aztán pedig a laptopunkra gondolva - melyből folyton ki kell vennünk az akkumulátort és ki kell húzni az újraindításhoz – legszívesebben az üvöltenénk, hogy: „Felejtsd el Bill! Csak annyit kérek, hogy ez normálisan működjön!”

A Microsoftról alkotott nézet, hogy alapjában véve gonosz, vagy inkompetens, nem helytálló. A Microsoft emberei barátságosak, intelligensek, és úgy tűnik, nagyon szeretnék elégedettnek látni ügyfeleiket. A többi Microsoft szoftver, mint például az Office irodai csomag, az Xbox operációs rendszer és még a Windows Mobile operációs rendszer a mobil telefonok számára is jónak tűnik, illetve az ígérteknek megfelelően működik.

Nem, a probléma a PC-k Windows operációs rendszerével van. Az Apple az iPod által vezetett reneszánsza több vásárlót is arra buzdított, hogy OSX operációs rendszert futtató Mac gépeket vegyenek. Sokan iMac-et használnak, amikor csak tudnak, mivel tudják, hogy gyorsabban indul mint a Windows Vista gép, és kevésbé valószínű, hogy lefagy.

Ez egy bizonyos szinten egyenlőtlen összehasonlítás, mivel annak az oka, hogy a Windows olyan nehézkesen működik az, hogy nagyobb terheket cipel, mint az OSX.

Ezen terhek egyike a szoftverek széles köre. A Windows részben azért domináns, mivel más vállalatok olyan sok szoftvert írnak hozzá. Ez jó a Microsoft számára, mivel az ügyfelek majdnem lehetetlennek találják, hogy elhagyják a Windows-t. De ez azt jelenti, hogy a Windows-nak sok plug in-re és eszközmeghajtóra van szüksége ezen szoftverek megfelelő működéséhez, ez pedig a szoftvert lomhává teszi.

A másik terhet a múlt jelenti. A Microsoft leragadt a visszafelé kompatibilitás elvénél, vagyis annál, hogy minden szoftver, amit korábbi Windows verziókhoz írtak, működjön az újabb verziókkal is. Ez csodálatraméltó, de egyben azt is jelenti, hogy a Microsoft soha nem volt képes a nagy változtatásra, hogy a felgyülemlett hibáktól és jellegzetességektől megszabaduljon, ahogyan azt az Apple tette az OSX-szel 2001-ben.

Az eredmény az, hogy nem számít, a Microsoft mennyire próbálja a Windows minden verzióját megbízhatóbbá tenni, egy idő után ez visszaüt. A Vistáról ez lehet a tapasztalatunk: jónak tűnik az olyan hasznos jellemzőkkel, mint a keresés, mellyel gyorsan megtalálhatjuk a keresett fájlokat (nem úgy, mint az XP-vel), de minél tovább használjuk, annál több negatívumot fedezünk fel.

Ez egy paradoxon. Az EU megtámadja a Microsoftot a versenyt romboló tevékenysége miatt, amely elvre a Windows maga épül. Azonban a Windows, mint termék hibája abból a tényből ered, hogy a Microsoft szorosan együttműködik a potenciális konkurenciával, habár önös érdekből. Ha figyelmen kívül hagyna másokat, és nem törődne azzal, hogy mások szoftverei hogyan működnek a platformján, akkor jobban tudna a Windows fejlesztésére összpontosítani.

Ez nem egy jó kifogás, mivel a Microsoft számára védelmet nyújt az a hálózati hatás, hogy PC szoftver platformja közel monopolhelyzetben van. A Microsoft ért ahhoz, hogy a versenytársakat barátságos ellenségekként kezelje. Barátságos addig, amíg segítenek a szoftver „franchise hálózatát” elősegíteni, de megsemmisíti őket, amint fenyegetést jelentenek.

Azon bátorítás ellenére, amit a bírósági döntés adott a Bizottságnak, a Microsoft rugalmasnak tűnt a jogi kihívásokkal szemben. A végső kérdés tehát az, hogy az ügyfelek vajon továbbra is eltűrik-e majd a Windows technikai hibáit.

Eddig nincs jel a lázadásra. A Linux nyílt forráskódú szoftvert csak vállalati szervereken használják széles körben, nem pedig desktop gépeken, valamint az Apple piaci részesedése továbbra is kicsi. Csak azon kellene elgondolkodnunk, hogy hány hasonló Windows felhasználó működik együtt látszólag a Microsofttal, és neheztel a technikai hibák okozta bosszúság miatt csendben; a Microsoftnak végül ezért majd a pénztárhoz kell járulnia.