Ezen FOSS szakértők szerint a GPLv3 befogadása a vártnak megfelelően történik, és habár vannak óvatosságra intő tényezők, az új verzió valószínű, hogy az elkövetkező pár évben helyettesíti majd a GPLv2-t. Az Evans Data felmérésével kapcsolatban pedig a szekértők szerint a megjelentetett információ túlzottan általánosít egy összetett helyzetet.

A 380 fejlesztővel készített felméréséből az Evans Data azt a következtetést vonta le, hogy a FOSS fejlesztők “csak” 6 százaléka használ GPLv3-mat. Ennél pontosabban, azt állította, hogy a megkérdezettek kétharmada nem tervezi a GPLv3 használatát jövőre, 43%-uk pedig soha nem váltana. A vállalat szerint “majdnem kétszer annyi azoknak a száma, akik nem csatlakoznának GPLv3-mat implementáló projekthez, mint amennyien csatlakoznának”, habár pontos számok nem jelentek meg az eredmények bejelentésekor. (A teljes jelentés csak fizető ügyfelek számára érhető el.) A bejelentés azt sugallja, hogy a GPLv3 egy bukás.

Azonban azoknak, akik érdekeltek a FOSS-ban, ez az állítás túl korainak tűnik. Mind Theresa Bui, a Palamida marketing alelnöke, mind Peter Brown, az FSF ügyvezető igazgatója egyetértenek abban, hogy az elemzők és a közösségi tagok nem valós elvárásokat támasztanak a GPLv3-ra történő váltás mértékével szemben.

A GPLv3 megjelenése utáni napra utalva Bui a következőket mondta: “Néhányan tényleg azt gondolták, hogy június 29-én megindul majd a GPLv3 befogadásának lavinája. Ők azonban nincsenek tisztában a szoftverfejlesztés menetével. A legtöbb szoftver projekt során a regressziós tesztelés és a szoftver új verziójának létrehozása nem igazán része a top prioritásoknak.” Bui ezzel arra utal, hogy számos FOSS projekt a GPLv3-ra csak a következő szoftver-megjelenéskor fog váltani.

Ehhez hasonlóan Brown rámutat arra, hogy ebben a kontextusban nem sokat jelent, ha a FOSS fejlesztőkről, mint egészről beszélünk. “Az ilyen felmérésnek csak akkor van értelme, ha olyanokkal beszélünk, akik jelenleg a GPLv2-t támogatják,” mondta. Habár a GPLv2 az egyik legnépszerűbb FOSS licenc, – a legelterjedtebb statisztika alapján az összes FOSS projekt háromnegyedében használják – azonban sok projektben más licenceket alkalmaznak, mint például az Apache vagy a BSD licenceket, az ő számukra pedig a GPLv3 használatának megkérdőjelezése nem téma.

“Szerintem azt tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb projekt nem utasította el a GPLv3 verziót,” mondta Brown. “Egyszerűen még csak nem volt lehetőségük arra, hogy megvizsgálják a váltás okait. Így ez egy furcsa szempont, ami alapján a licencet megközelítik.”

Sőt, úgy tűnik, hogy az Evans Data statisztikái ellentmondanak a Palamida saját GPLv3 váltással kapcsolatos adatainak. Ezen cikk írásakor a Palamida saját adatai szerint 836 projekt váltott GPLv3-ra, és 82 LGPLv3-ra. Ezek a számok lassú, de tartós változást mutatnak.

A Palamida 5738 olyan projektet is említ, melyek a GPLv2 vagy későbbi verziója alatt lettek licencelve, ami jogot biztosít a terjesztőknek, hogy eldöntsék melyik licencet választják. Míg ezek a projektek lehet, hogy nem támogatják a GPLv3-mat, valószínűleg semmi nem ösztönzi őket a váltásra, mivel a licenc-feltételeik már megengedik a GPLv3-mat használó terjesztők általi terjesztés lehetőségét is.

Az igazság az, hogy négy hónap meglehetősen rövid idő annak a meghatározására, hogy a GPLv3 sikeres-e vagy sem. Nem létezik olyan összehasonlítás sem, melyből bármilyen következtetést is levonhatnánk. “Ha ez egy új Firefox megjelenés, vagy valami hasonló lenne, akkor a korábbi trendeket alapul vehetnénk. Látnánk, hogy a legújabb megjelenés olyan népszerű volt-e, mint a legutóbbi.”

A probléma az, hogy bár a GPL már korábban át lett dolgozva, ez 1991-ben történt, amikor a FOSS még kósza ötlet volt, és a közösség is sokkal kisebb és egységesebb volt.

“Ez az első alkalom, hogy ilyen történik a szabad szoftver közösségben, még akkor is, ha az Apache frissítést is figyelembe vesszük,” mondta Brett Smith, az FSF compliance mérnöke, aki projekteknek és vállalatoknak licencekkel kapcsolatos tanácsokat ad. “A méretek annyira különbözőek, hogy nem tudunk semmilyen összehasonlítást tenni. A kezdetekben személyszerint semmilyen elvárásom nem volt, mivel ez a folyamat valóban előzmény nélküli. Azonban ennek ellenére, teljes mértékben úgy érzem, hogy jól mennek a dolgok.”

Bui óvatosabb, de nagyvonalakban egyetért. “Az elfogadás mértéke a szoftver fejlesztésének szokásos tempójához igazodik,” mondta.

Aggodalmak és késedelem

Azonban a FOSS szakértők az Evans Data elnöke és vezérigazgatójától, John Andrews-tól eltérően nem hiszik, hogy ezek a változtatások problémát okoznak azáltal, hogy egyszerűen korlátozásokat vezetnek be arra vonatkozóan, hogy a licenc alatt implementált programokkal mit tehetünk. Végül is, nagyrészt hasonló mondható el a GPLv2-ről, vagy lényegében bármilyen licencről.

Ehelyett a probléma részben az, hogy ezek a rendelkezések újak. Emiatt az FSF a GPLv3 megjelenése után nemrég a licenccel kapcsolatos tájékoztatást indított. Smith már tartott is egy IRC megbeszélést a GPLv3-mal kapcsolatos problémákat illetően, ennek megismétlését, illetve konferenciabeszélgetéseket és szemináriumokat is tervez mind közösségi projektek mind vállalatok esetén.

Bui szerint az új licenc megjelenése a FOSS felé irányuló üzleti attitűdök egy növekvő krízisével esik egybe, és a szabad szoftverek befogadása kinőtte a szoftverbeszerzés régi, hagyományos módjait. Másszóval, ahelyett, hogy a szoftvereket felelősség és biztonság szempontjából vizsgálnák meg, ahogy azt a tulajdonosi szoftverekkel is teszik, a FOSS az üzleti világba “bejelentés nélkül” érkezett mind amiatt, mert szabad, mind amiatt, hogy a munkahelyek jobban decentralizáltak, mint a múltban. “Azonban az elmúlt években az üzletek egyre inkább látják, hogy milyen sok dokumentálatlan kód kerül a hálózatukon belülre, vagy tűzfalaik mögé,” mondta Bui. Ez nagyon idegessé teszi őket. Ezzel az aggodalommal a háttérben nemcsak a GPLv3, de bármely más licenc elfogadását is sokkal óvatosabban kezelik, mint a múltban.

Sőt, mind a FOSS közösséget mind a vállalatokat meghökkentette az a 18 hónapos vita, ami a GPLv3 megírását övezte. Eltekintve attól az általános tendenciától, hogy a közösség nyitottabb a váltásra, mint a vállalatok, egyik FOSS szakértő sem látott nagy különbséget a két csoport között a GPLv3 használatának megfontolásában.

Azt, hogy a Samba projekt olyan gyorsan befogadta a GPLv3-mat, Jeremy Allison a következővel magyarázta: “A Samba fejlesztői csapata részt vett a GPLv3 tervezésében, és meg vagyunk elégedve az eredménnyel.”

Mégis, úgy tűnik, hogy a GPLv3 megírása és a körülötte zajlott vita tisztává tette mind a közösség mind a vállalatok számára, hogy a FOSS-ban érdekeltek között különbségek vannak. Bui szerint a vita megmutatta, hogy a szabad szoftverben résztvevők köre manapság a politikai és filozófiai idealistáktól egészen a nyíltan kapitalista érdekekkel rendelkezőkig terjed.

Mind Bui mind Brown különösen kiemelik azt, hogy Linus Torvalds fenntartja azt a döntését, hogy a Linux rendszermag GPLv2 alatt marad. “Linus lett a GPLv3 ellenes nézet szószólója, Richard Stallman pedig a GPLv3 melletti nézet szószólója. És persze ez kiterjed az emberekre is, mivel ez a két vélemény nagyon ellentétes. Mégis, ez a két ember és ez az általuk képviselt két közösség illetve forráskód adja a nyílt forráskód és a Linux platform tömör lényegét.”

Mivel a licenc körüli nézetkülönbségek miatt a projekt elágaztatásának (fork) lehetősége fennáll, ezért számos FOSS felhasználónak úgy tűnhet, hogy jobb, ha óvatos. Bui szerint a zavartság sem javította a helyzetet a nyers, gyakran durva retorikán kereszetül, melyben ezek a nézeteltérések zajlanak, bár hozzáteszi, hogy a szoftverfejlesztésben résztvevőkre valószínűleg kevésbé hat a vita nyelvezete, mint azokra, akik egyszerűen csak használják a FOSS-ot, egyszerűen azért, mert ők eleget tudnak ahhoz, hogy nagy részét ne vegyék számításba. A közösség tagjai valószínű, hogy elég tapasztaltak ahhoz, hogy a retorika nagy részét ne vegyék számításba, de a kívülállók számára a nézeteltérések komolyabbnak tűnhetnek, mint amilyenek valójában.

Pár FOSS hozzájáruló nagyrészt azért nem választotta a GPLv3-mat, mivel a részletek kidolgozása most zajlik. Még az FSF GNU projektjében is van néhány olyan fejlesztői csapat, mely nem váltott a GPLv3-ra, mivel még most zajlik a licenchez szükséges kivételek megfogalmazása. Smith például megjegyzi, hogy a GNU Compiler Collection esetén szükséges a kivétel licencbe foglalása azért, hogy a kód, melyet az összegyűjtött programokban hagy, ne vonja az azt felhasználó összes programot GPLv3 licenc alá.

Brown szerint még azokban az esetekben sem, ahol ezek az aggodalmak nincsenek jelen, még ott sem számítottak arra, hogy a GPLv3 elfogadása azonnali lesz. Minden potenciális problémát külön kell megvitatni minden projektben, és habár az FSF a licenc tulajdonosa, nincs hatalmában annak használatához ragaszkodni. “Nincs ellenőrzésünk mások licencelése felett. A szerepünk nem az, hogy a licenc használatára buzdítsunk bárkit is, hanem az, hogy támogassuk azt, és ennek az az egy módja, hogy az egyéni projektekkel kommunikálunk, és ez időbe telik,” mondta Brown.

Jóslatok és a siker mércéje

Ehhez hasonlóan Brown azt mondja, hogy a GPLv3 elfogadása egy olyan folyamat, ami évekbe telik majd. Idő kell ahhoz, hogy ezek a meggondolások megérjenek, és hogy az emberek megértsék mi is történik a licenc mögött. Brown számára az a kérdés, hogy milyen helyzettel kell majd a szabad szoftvernek szembe néznie a jövőben. “Ha az emberek olyan környezetben vannak, ahol azt érzik, hogy az általunk védeni kívánt szabadságok nincsenek veszélyben, vagyis ahol a környezet sokkal biztonságosabbá vált a szabad szoftver számára, akkor talán nem fognak sietni a GPLv3-ra való váltással. Azonban az elfogadás kérdése tényleg arra az időre vezethető vissza, amire a projekteknek szükségük van a licencek átgondolásához, illetve a környezetre, amiben az emberek tartózkodnak, valamint az oktatási szempontokra.

Végül, az FSF számára a GPLv3 sikerének mércéje nem az lesz, hogy milyen széles körben használt, hanem az, hogy megvédi-e a szoftver szabadságát. Mit jelent a siker? Brown szerint fontos, hogy ne határozzuk meg önkényesen, hogy mit jelent a siker. Ez nem a számok játéka. Arról szól, hogy hogyan bírjuk rá az embereket arra, hogy a GPLv3 céljait értékeljék. Ha nem értékeljük a GPL által nyújtott szabadságot, akkor a GPL licencelés kérdése nem a szabadságról, hanem technikai megfontolásokról szól.