| Interjú a Mandriva vezérigazgatójával, François Bancilhonnal |
 |
 |
 |
| 2007. November 21, Szerda - 08:30 |
A Mandriva nemrégi megegyezése a nigériai kormánnyal, mely szerint 17000 Intel Classmate PC-re telepítettek volna Mandriva Linuxot kisiklott, mivel a kormány eldöntötte, hogy felülírja a már telepített operációs rendszert, és helyette a Windows XP-t választja. Mr. Bancilhon véleménye az üggyel kapcsolatban a számos helyen megjelent “Nyílt levél Steve Ballmernek” című írásában olvasható. Az alábbiakban a vele készült interjú összegzését olvashatják, melyben szó lesz erről az ügyről, illetve a nyílt forráskódú szoftver felemelkedő piacokon való elfogadásáról.
Mi is történt?Az interjú során arról kérdeztük Mr. Bancilhont, hogy mi történt a színfalak mögött, ami ilyen “hátra arcot” okozott a nigériai kormány részéről. Bancilhon megjegyezte, hogy még ők maguk is gyűjtik az információt a tényekkel kapcsolatban, melyek még bonyolultabbnak tűnnek, mint az elején, de a folyamat lényegét már tisztán látják. A legfontosabb az, hogy a folyamatot a verseny jellemezte; a Microsoft részese volt a versenynek, melynek kérdése az volt, hogy kinek a szoftver platformja kerüljön a Nigériában alkalmazandó Classmate PC-kre. Bancilhon elmagyarázta, hogy ez egy igazán globális megegyezés volt, ahol a mérnöki munkát Brazíliában végezték, a gépek legyártása Taiwanban folyt, az ügyfelek pedig Nigériában kapták meg az eredményt. Nem meglepő tehát, hogy a folyamat hosszú és bonyolult volt.Végül azonban, ahogy azt a legtöbb Classmate használat esetén is láthatjuk, a szoftver partnert az ügyfél választja (ebben az esetben a Mandrivát), a gyártókat pedig ellátják az operációs rendszerrel. A helyi gyártók el is kezdték a szoftverek telepítését és szállítását a Mandriva operációs rendszert futtató laptopokon. Egy telefonbeszélgetés során, melyet Bancilhon a Mandriva nigériai partnereivel folytatott a szállítás állapotával és a megegyezéssel kapcsolatban, egy óra elteltével a Mandriva vezérigazgatója megtudta, hogy a nigériai kormány nagyra értékeli a megállapodást a Mandrivával, de a laptopokon a szoftvert inkább Windows XP-re és Office 2003-ra fogja cserélni. A váltás mögötti pontos motivációk még máig sem világosak. Bancilhon szerint még van remény egy olyan megoldásra, ami kedvező a Mandriva számára. “Várunk, és meglátjuk.” Bancilhon arra a kérdésre adott válasza alapján, hogy mit gondol, mit eredményez a nigériai megegyezés, világossá vált, hogy a valós problémát nem az operációs rendszer választása jelenti. A Windows egyszerűen csak egy másik választási lehetőség. A fontosabb kérdés az, hogy a nigériai ügyfelek (és a hasonló helyzetben lévő ügyfelek, akikkel világszerte együttműködésre léptek) valóban értékelték-e azt, hogy a szoftver lokalizációs erőfeszítéseinek részesei lehetnek, és hogy lényegében helyi munkalehetőségeket teremtenek. A Microsoft nem nyújt ilyen szintű testreszabási lehetőséget a helyi piacok számára, és nem vonja be a helyieket a tartalom szempontjából.
A nyílt forráskód jövője (kontra Microsoft)A megalapozott piacok meglehetősen telítettek. Bancilhon elmagyarázta, hogy a következő pár milliárd számítógép a felemelkedő piacok felé irányul majd, és olcsók lesznek. Azt is megjegyezte, hogy a valódi lehetőség a Linux számára a felemelkedő piacokon jelenik majd meg, ahol a legnagyobb értéket a szoftver nyíltsága és a helyi piaci igények szerinti testreszabhatósága hordozza majd. Bancilhon szerint a nigériai megegyezés különösen fontos volt, mivel modellként szolgálhatott volna más, a fejlődő országokban rendkívül elterjedt, hasonló helyzetekben.
A gyerekeknek amúgy is Windows-t kellene tanulniukA Mandria vezérigazgatója elmondta azt is, hogy hogyan válaszol a szabad szoftvert becsmérlőknek, akik közül sokan azt mondják, hogy a gyerekeknek egyébként Windows-t kellene használniuk, mert így tudnak felkészülni a valós életre. Bancilhon kifejtette, hogy jelenleg 8000 nyelvet beszélnek a Földön. Előrejelzések szerint ezek közül a század végére 6000 eltűnik majd, és világszerte 2000 beszélt nyelv marad. A Windows jelenleg kb. 50 nyelven érhető el. A megoldás ezért Bancilhon szerint az, hogy ne csak egy szoftvergyártó legyen, de nyílt megoldásokat is ajánljanak, így a helyiek is bevonódhatnak, és saját lokalizációs tevékenységet, illetve terjesztést folytathatnak. Bancilhon végső következtetése az ügyben úgy hangzik, mint egy vállalati szlogen, de semmi esetre sem egy rossz módszer, ami mögött a szabad szoftver támogatói állhatnak. A megoldása az, hogy le kell cserélni a monopóliumot a választás lehetőségével.A szabad szoftver jövőjével a fejlődő piacokon és a potenciális szegmentációval (például oktatás kontra magánszektor) kapcsolatban Bancilhon megismételte, hogy a Linux értéke abban áll, hogy helyi igények szerinti testreszabhatóságra alkalmas. A piacok különböző szegmensei nyilvánvalóan különböző szükségletekkel rendelkeznek, amiket a helyi partnerek elégíthetnek ki. Megjegyezte, hogy az erre a piacra való belépés helyes módja az oktatáson keresztül valósulhat meg. “Az emberek elég okosak ahhoz, hogy az egyik rendszerről a másikra mozduljanak el,” mondta. Nyilvánvaló, hogy bármilyen platformmal is kezdenek, a megfelelő oktatás lehetővé kell, hogy tegye számukra, hogy a technológia hatékony felhasználói legyenek. Ezt párhuzamba lehet állítani azzal az előnnyel, amit például több nyelv tanulása nyújt a hallgatók számára.
Az adókedvezményeken keresztül nyújtott ösztönzések újabb lehetőségeket teremtenekBancilhon azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy szerinte eljött-e az ideje a kormányzati szabályozásnak az ügyben, rámutatott, hogy a leghatékonyabb kormányzati beavatkozás eddig adókedvezményeken keresztül nyújtott ösztönzések formájában történt, nem pedig keménykezűséggel. Brazíliában például az adókedvezményeken keresztül nyújtott ösztönzések a vállalatoknak a digitális megosztottság megtörésére havi 30-50 ezer Linux alapú számítógép szállítását eredményezték. Ez az írás az alábbi cikk alapján készült: http://education.zdnet.com/?p=1322 |