Hogyan illik bele a nyílt forráskód a hosszú farok elméletedbe?

Bárki írhat szoftvert bárkinek, bármilyen célra. Ezt jelenti a hosszú farok a nyílt forráskód esetén. A nyílt forráskód alapvetően egy piac, ahol bárki részt vehet. Ez egy meritokrácia és egy hatékonyabb módja a fejlesztésben megnyilvánuló tehetség felfedezésének, mint a régi modell, melynek során például egyetemeket és hasonló intézményeket alkalmaztak erre a célra.

Ez komoly hatással van egy olyan iparágra, amely szomjazik a tehetségek iránt. A résztvevők eloszlása egyenletesebb az internetes világban. Ennek eredményeképpen több új ötlet, különböző megközelítés, tehetség és lendület jön létre, melyek meglepő helyekről bukkannak elő. Ezeket az elmúlt években különben nem fedezték volna fel. (Ross Mason, a Mule projekt alapítója, aki Máltán él, egy jó példa erre.)

Vegyük például a Goggle Summer of Code-ját! Ha leképezzük a résztvevőit, láthatjuk, hogy olyan távoli helyeken élnek, mint például Madagaszkár. Az olyan dolgok, mint a nyelv, a képzettség, a minősítések és hasonlók, nem számítanak annyira a nyílt forráskód esetén, ami a tehetség bővebb forrását nyújtja, és ez jobb kódot kell, hogy eredményezzen.

Az ízlések, a tehetség és az igények sokkal különbözőbbek, mint ahogy azt a hagyományos piacok tükrözik. A hagyományos piacokon a terjesztés hagyományos problémái jelentkeznek, ami nem feltétlenül a valóságot tükrözi. A hosszú farok gazdasági modellje a szélesebbkörű igények jelenlétét feltételezi; a nyílt forráskódú hosszú farok modell pedig a fejlesztői tehetségek szélesebb skáláját, kiterjesztve pedig szélesebbkörű fejlesztési projekteket eredményez.

A nyílt forráskód jelentett-e inspirációt a hosszú farok számára?

Nem. Az elmélet valójában a szórakoztató iparággal indult: zene, könyvek, filmek stb. Amikor a különböző ízlésekről beszélünk, a zene a nyilvánvaló példa. A Wal-Mart a piac korlátozásának egy klasszikus esete, mivel a modellje az, hogy csak a slágertermékeket terjeszti.

Az elmélet létrejötte után csak egy évvel vettem szemügyre a nyílt forráskódot a hosszú farok jelenség egyik példájaként. A nyílt forráskód a szoftverfejlesztést a feje tetejére állítja. Ha a nyílt forráskódú termékek csak futtatható változatban lennének elérhetők, illetve ha csak fizikai helyeken értékesítenék, akkor nem vált volna olyan hosszú farok robbanássá, mint amilyen most.

De ettől többről van szó. Az, hogy megvalósul a szoftverek eltolódása az asztali gépektől a webig, valóban a nyílt forráskódú szoftverek eredménye lesz. A szoftverek „hosszú farka” majdnem biztos, hogy web-alapú lesz, mivel a web csökkenti a szoftverek befogadása előtt álló akadályokat. Mindig lesznek olyan szoftverek, melyeket csomagban értékesítenek majd. Azonban a nagy probléma a csomagolt szoftverekkel, vagy leglábbis egy nagy probléma velük az, hogy a telepítéssel kapcsolatos kockázat lép fel: lehet, hogy a szoftver nem fog működni. A web kiküszöböli ezt a problémát.

Gondoljunk csak bele, hogy az olyan oldalak, mint a Google, a Digg egyszerűen egyfajta nyílt forráskódú projektek; a nyílt forráskódú filozófia jelentős mértékben módosított változatai. Ezért a nyílt forráskód bármilyen olyan definíciója, amely nem foglalja magában a web kifejezést, hiányos.

Érdekes. Azonban a nyílt forráskód túléli majd a webet? Az úgynevezett Web 2.0 vállalatokkal az a nagy probléma, hogy ők a nyílt forráskódnak csupán fogyasztói, nem pedig létrehozói.

A web az „egy százalék” modellre épül. Vagyis a felhasználók egy százaléka a hozzájáruló. Miért lenne különbség a nyílt forráskódot illetően? Nincs szükség arra, hogy mindenki hozzájáruló legyen.

Ettől eltekintve a nyílt forráskód „hosszú farka” nem a Linux, hanem a weben az ügyfelek rendelkezésére bocsátott, testreszabott, célzott speciális szolgáltatások. Ez, és a Sourceforge-ot megalapozó fejlesztés nem fog változni, függetlenül a webes vállalatok hozzájárulásaitól.

Vannak olyan projektek, melyek szerinted a legjobban megtestesítik az elméleted?

A Sourceforge. Pontosan erre gondolok, amikor a nyílt forráskód „hosszú farkáról” beszélek. Számos projekt a Sourceforge-on annyira behatárolhatatlan, hogy majdnem lehetetlen elképzelni, hogy van irántuk igény. Sokukat egy személy írta, és csak ő használja. Ami figyelemre méltó a Sourceforge-dzsal kapcsolatban az az, hogy nem diszkriminál. A piac az, ami kiválogatja a sikertermékeket.

Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy nem csak a nyílt forráskódról beszélek itt. Gondoljunk a Salesforce.com-ra az AppExchange-ével. Azzal, hogy a Salesforce.com egy nyílt platformot hozott létre, lehetővé teszi maga körül a hosszú farok gazdasági modell kialakulását.

Az elméleted azt sugallja, hogy a görbe mindkét végére szüksége van: mind a rövid farokra (a sikertermékek) mind a hosszú farokra (speciális, célzott igényeket kielégítő termékek). Mi történik a modellel akkor, ha az érett nyílt forráskódú projektek leválnak a Sourceforge-ról? Általában ez a jellemző. A Sourceforge kevésbé lesz hasznos? Más szóval kisebb lesz a hosszú farok?

Ez egy jó kérdés. Nem vagyok biztos benne. Potenciálisan felmerülhet probléma, ha a népszerű nyílt forráskódú projektek leválnak a Sourceforge-ról.

Még a nyílt forráskódú projekteket is a sikertermékek alapján „mérik”, amiket te nem tartasz sokra. El tudsz olyan vállalatot képzelni, ami a „veszteseket”egyesíti és nagy sikerre viszi?

Mi lenne a hozzáadott érték? Nem látom ennek szükségét. Nem látok olyan modellt, ahol bármilyen kifejezett gyártó is támogatná az összes kis, külön projektet. A „vevő legyen körültekintő” modell (mint a Sourceforge) működik. Nem látom, hogy egy nagy gyártó gazdaságilag hogyan igazolhatná azt, hogy az általad említett projektekre támogatást nyújt. A nyílt forráskód egy hosszú farok jelenség, de a nyílt forráskódú vállalatok csak játékosok ebben a nagyobb jelenségben.