LIPSZ
Főoldal Vélemények A nyílt forráskód kereskedelme, I. rész
2010 | 08 | 01
LIPSZ Menü
Események, rendezvények
Tudásbázis
A nyílt forráskód kereskedelme, I. rész PDF Print E-mail
2008. Június 24, Kedd - 09:19
A Linux-alapú üzletkritikus szervereket stabil pozíció jellemzi az adatközpontban és az infrastrukturális számítástechnikai alkalmazásokban a szervezetek összes típusára kiterjedően. A könnyen elérhető sikereket már learatták: a legtöbb Linux szervert úgy telepítették, hogy olyan munkaterheléseket kezeljenek, melyek hagyományosan Unix-alapú operációs rendszereken futottak. Ez az alkalmazási terület gyorsan fejlődik és a legnagyobb lehetőség a folyamatos növekedésre a fejlődő országokban van.

A Linux a desktopon még nem rendelkezik valódi piaci jelenléttel. A Microsoft Windows Vista körüli nyugtalanság ellenére a Linuxot az üzleti tevékenységük központjába helyező vállalatok még nem hoztak létre olyan piaci ajánlatot, ami vonzó lenne a fogyasztók, a kereskedők, a szállítók és a gyártók számára is. A Linux alapú desktop megoldások leggyorsabban növekvő potenciális piaca a fogyasztói szegmens. Az OLPC és az ASUS Eee PC megjelenése, valamint a Microsoft reakciója mindezekre azt bizonyítja, hogy a fogyasztói piac gazdag lehetőségeket tartogat.

Elég jó lesz majd a Linux ahhoz, hogy paradigma-váltást idézzen elő? Ez a váltás a desktopról és a laptopról az új értelemben vett ultra mobil, vezeték nélküli, fogyasztói eszközre irányul majd, ami transzparens módon az egész világot átfogóan, eddig elképzelhetetlen hozzáférést nyújtva az összes olyan információhoz, a griden keresztül „emésztve” jut el hozzánk? Nem tudhatjuk a választ. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy mi történik majd azokkal, akik eddigi számítógép-kezelési gyakorlatukat nem tudják majd megváltoztatni?

Mindig lesz egy változásban lévő piac és egy nem változó piac. Ez lehet a terep, ahol a Linux és a nyílt forráskódú megoldások fejlesztése zajlik. Tekinthetünk erre úgy, mint egy edző és előkészítő tábor arra az alapvető változásra, ami következhet. Már csak egy kérdésre keressük csak a választ: ez hogyan jut majd el a végfelhasználókhoz? Sharon Linsenbach szerint az új technológiai vállalatok újra keresik a csatornát, mellyel kihasználhatják az előnyeit a viszonteladók fogyasztókkal kialakított kapcsolatainak. Linsenbach bemutat néhány, annak a mechanizmusnak a fontosságát hangsúlyozó szempontot is, melyeket a gyártók használnak annak érdekében, hogy a fogyasztókhoz eljuttassák az árukat és szolgáltatásokat.

A Linux disztribúciók gyártói részéről még nem láthattunk igazán erőteljes behatolást a fogyasztói desktop piacra. Néhányan úgy érvelnek, hogy a Linux nem is kell, hogy relevánssá váljon a fogyasztók piacán, és hogy ehelyett az üzleti desktopokra kellene koncentrálnia. A probléma az, hogy eddig egy Linux disztribúció sem volt képes megválaszolni azt a kérdést, hogy mire van szükség a nagyméretű vállalati befogadáshoz. Milyen disztribúciós modellre van szükség ahhoz, hogy a Linux eljusson mind a magán, mind a vállalati fogyasztókhoz?

Néhányan cáfolják azt a tényt, hogy minden jelenleg elérhető Linux disztribúció többé-kevésbé megfelel a fogyasztók nagyrészének. Miért nem láthatunk akkor nagy erőfeszítéseket abban az irányba, hogy a Linux alapú laptopokat és desktopokat a piacon elterjesszék? Mi az, ami valóban megakadályozza az áttérést a Microsoft Windows-ról? Az okozza talán, hogy a Linux desktopok esetén újdonságokat kellene a fogyasztóknak tanulniuk a használatra vonatkozóan? Mi tartja vissza a vállalatokat?

Végezzünk egy gondolatkísérlete, amivel megpróbáljuk megmagyarázni, hogy a gyártók miért nem sietnek, hogy Linux-alapú személyi számítógép rendszereket szállítsanak a fogyasztóknak. Valószínűleg a PC és a laptop értékesítése nem jövedelmező, és az egyetlen ok, ami miatt a gyártók még mindig értékesítik őket, az, hogy a Microsoft piacfejlesztési támogatást nyújt nekik, ami ezen üzleti tevékenység fenntartásának utolsó ösztönzője. Azt hiszem, hogy egyetérthetünk abban, hogy ez nem így van, de ha így lenne, akkor tényleg nem lenne semmi vonzó a Linux-alapú megoldásokban.

Egy másik ok lehet, hogy a kereskedelmi Linux disztribúciók gyártói nem értik a piac működését. Egy gyártó sem fogja megváltoztatni kényelmes kapcsolatát a Microsofttal más kapcsolatokért cserébe olyan gyártókkal, akik nem rendelkeznek kereskedelmi szempontból életképes üzleti megoldásokkal.

Az indirekt csatornák esetén több dimenzióban kell gondolkodnunk. Az OEM gyártók a teljes kép csak egy részét alkotják. A végponti (szaküzlet) értékesítők eladják a termékeket az ügyfeleknek, de az OEM gyártóknak az üzleti lehetőséget értékesítik. Ezt a lehetőséget olyan értékek képviselik, amiket az üzlet polcain, a bolt legforgalmasabb helyein, az eladók kompetenciájában, a személyzet tudásában és a támogatási mechanizmusokban érhetünk nyomon. A gyártók meggyőzése arról, hogy Linux alapú PC platformot hozzanak létre, csupán az első lépés abban, hogy a csatorna a termékeket eladja.

A fogyasztókra nem jellemző, hogy tökéletes, nyílt forráskódú technológia „őrültek” lennének. Csak kevesen találnak örömet a vásárlás után a Linux telepítésében egy PC vagy laptop rendszerre. Az egyetlen módja annak, hogy meggyőzzük őket arról, hogy Linuxot használjanak, az, hogy egy vonzó, könnyen használható csomagolt formát nyújtunk nekik. Ha erre nincs mód, akkor egy másik piacot kell találnunk, vagy ne is próbálkozzunk. Talán elégedettek lehetünk azzal, hogy a Linux egy nagyszerű tanulási eszköz a jövőbeli számítástechnikusok számára. Azonban tudnunk kell, hogy ha nincs szükség a Linuxban jártas számítástechnikusokra, akkor ezen emberek jövője is máshol van. Hogy hol is?

Ha összehasonlítjuk a szerverpiacot a desktop számítástechnikai megoldások piacaival és a csatornáival, akkor láthatjuk, hogy a szerverpiac a Linux világában jól megértett. A szerverpiacot kiszolgáló csatornák általában közvetlen értékesítési fogyasztói modellt alkalmaznak. A szervermegoldások kereskedelmileg életképesek, mivel a munkaterhelések típusai könnyen azonosíthatók, meghatározhatók és kielégíthetők a jól bevált technológiákkal és alkalmazásokkal.

A Linux Foundation egy nemrégi tanulmánya, melyet az IDC készített és jelentett meg ("Linux szerverek és üzleti munkaterhelések. Írta Al Gillen, Brett Waldman, Elaina Stergiades. 2008 április), felismeri, hogy az elmúlt évtizedben a Linux nagyrészt átvette a UNIX helyét a szerver operációs környezetekben (SOE). A tanulmány helyesen ismeri fel, hogy az elkövetkező évtizedben a Microsoft agresszív módon megvédi majd a pozícióját a szerver operációs környezetek piacán, és ezért várható, hogy nagy erőfeszítéseket tesz majd arra, hogy átvegye a Linux-alapú megoldások helyét új Microsoft ajánlatokkal.

Mivel nincs pénzügyi erő a Linux piaci részesedésének megőrzésére a SOE piacon, ezért a piaci részesedés csökkenését láthatjuk majd. Nem túlzunk azzal, ha azt állítjuk, hogy a SOE piaci pozíció megőrzésében jelentős szereppel bír majd a nagyobb jelenlét a desktopok piacán. Megjósolható, hogy jelentős desktop piaci növekedés hiányában az elkövetkező évtizedben néhány nyílt forráskódú fejlesztő elveszti majd az állását.

Folytatás következik....

Ez az írás az alábbi cikk alapján készült: http://itmanagement.earthweb.com/osrc/article.php/12068_3749106_1