LIPSZ - Miért nem vesz részt Torvalds a GPL 3-as verziójának kialakításában?

Miért nem vesz részt Torvalds a GPL 3-as verziójának kialakításában?

2006. Október 27, Péntek - 15:22

Miért nem vesz részt Linus Torvalds a GNU General Public License (GPL) hármas verziójának tervezésében? Torvalds gyakran kritikával illeti magát a tervezési folyamatot és a GPLv3 tervezetét is, nemrég pedig egy nem hivatalos, kernel fejlesztők körében készített kérdőíves felmérés során a licenc ellen szavazott, tehát nyilvánvalóan felmerül a kérdés miért is kíván kimaradni a folyamatból. Távolmaradását azzal indokolta, hogy nem szereti a bizottságokat, nem tudna a munkához az általa elképzelt, megfelelő módon hozzájárulni, illetve az FSF-fel (Free Sofware Foundation) alapvető nézeteikben különböznek. Egyébként Torvalds szerint az FSF azt próbálja elérni, hogy más licencek olvadjanak bele a GPL-be.

Ugyanakkor véleménye szerint a szembenállását túlzottan felnagyították és torzították eltérő nézőpontját. „A GPLv3 nem maga a sátán, csupán nem ér fel a többi, nagy licenchez, mint például a GPL 2-es verziójához.”

Jim Garrison szerint, aki a GPLv3 tervezésében résztvevő SFLC (Software Freedom Law Center) PR koordinátora, „Linus kezdettől fogva biztos volt abban, hogy számítanak majd a részvételére.” Torvalds erre a következőféleképpen válaszolt: „Mindenkit meghívtak, ebben az értelemben valóban biztos lehettem abban, hogy számítanak rám.” Nyilvánvalóan nem tudja Torvalds, hogy a bizottságok munkájuk nagy részét e-mailben vagy IRC csatornán keresztül végzik, így a következőképpen folytatja: „Teljesen igaz, hogy részese lehettem volna valamilyen bizottságnak. Valószínűleg valaki még ki is fizette volna a repülőjegyemet Chicago-ba, vagy más távoli helyre ahol az üléseket tartják. Egyszerűen nem éreztem úgy, hogy megérné.”

Torvalds felajánlotta, hogy elolvassa és véleményezi az első tervezetet a januári megjelenés előtt. „Ezt megtagadták tőlem,” mondta. „Eben Moglen azt mondta, hogy hajlandó lett volna minden egyes ponton végigmenni a megjelenés után, de nyilvánvalóan nem akart időt hagyni, hogy elolvassam kényelmesen, otthon, és véleményezzem. Így nyilvánvaló, hogy a GPLv3 tervezése nem tudta kielégíteni az igényeimet vagy én nem tudtam kielégíteni az ő igényeiket.” Végül Torvalds a következőket mondja: „Egyáltalán nem vagyok meglepve, hogy egyik oldal sem tett különös erőfeszítéseket. Az FSF-nek olyan céljai voltak a GPL 3-as verzióval, amiről tudták, hogy nem fogok melléállni. Nem arról van szó, hogy a véleményen meglepetésként hatott volna mind Eben Moglen mind Richard Stallman számára, és nem is arról, hogy ez a távolodás most alakult volna ki vagy éppen a GPLv3 hatására."

Általános és szakmai bizottságok

Mindenesetre Torvalds azt mondja, hogy valószínűleg visszautasítaná a részvételt, mert nem szereti a bizottságokat. „Szerintem semmi értelme a bizottságoknak, utálom a megbeszéléseket. Úgy hiszem akkor hozunk létre bizottságokat, ha leakarjuk magunkról rázni a felelősséget, és különösen akkor, ha tudjuk mit akarunk és a végén azt mondhatjuk, hogy konszenzus volt. Én e-mailen keresztül dolgozom és okkal teszem.” Sőt, Torvalds szerint a GPLv3 bizottságok összeállításában nagy tudatosság volt. Szerinte a bizottságok úgy voltak elrendezve, hogy az FSF azt állíthatta, minden a nyilvánosság előtt történt. „A tervezés folyamata egyáltalán nem volt nyilvános. A bizottságok nem beszélhettek a tervezetekről azok megjelenése előtt és a megbeszélések vagy viták eredményét sem hozták nyilvánosságra utána. Ha nyílt tervezési folyamatot akarunk, akkor nyílt kártyákkal játszunk és nyílt, szabad vitára bocsátjuk a témát. Tényként említem, hogy néhány bizottsági tag olyan elégedetlen volt, hogy legszívesebben kiléptek volna, de úgy gondolták, azzal, hogy részt vesznek a folyamatban, jobb esélyük van a végeredmény alakítására, mint ha távol maradnának. Egy kernel fejlesztő egyszer egy kérdést továbbított felém a jogi képviselőjétől, aki a véleményemet kérdezte arról, hogy mit tehetnének az ügy érdekében. Ebből tehát úgy gondolom, hogy jó páran elégedetlenek, de nem tehetnek semmit."

Egy dolog, ami a bizottságokkal kapcsolatban mély benyomást tett Torvalds-ra az, hogy „hogyan szervezték az egész dolgot.” A következő költői kérdést tette fel a vele interjút készítő újságírónak: „Azok az FSF tagok akikkel már készítettek interjút, szintén azt hangoztatták, hogy mennyire széles körből kerültek tagok a bizottságba, az ipar minden területéről? Ez egy jó PR megoldás. Most már azt kívánják, bárcsak senki sem beszélne az eredmény ellen.”

Nyílt forráskód a szabad szoftver ellen?

Torvalds bizottságok iránti ellenszenve és az FSF-fel szembeni bizalmatlansága mögött az rejlik, hogy előnyben részesíti a nyílt forráskód filozófiáját a szabad szoftver filozófiájával szemben. Ahogy a tapasztalt olvasók bizonyára tudják, a két alapelgondolás nagyon közel áll egymáshoz, de különböznek annak a megindoklásában, hogy követőik miért használnak nem tulajdonosi szoftvert. Alapvetően, a szabad szoftvert támogatók úgy gondolják, hogy a nem tulajdonosi szoftver használatának olyan jognak kellene lennie, mint például a szólásszabadság; ez a végfelhasználók ideológiatudatosságát hangsúlyozza, míg a nyílt forráskódot előnyben részesítők megközelítése inkább technológiai: szerintük jobb minőségű kódot eredményez. Torvalds az FSF befolyásos ellenfeleként kétségkívül a nyílt forráskódú közösség tagjának tekinti magát.

Torvalds szerint az aktuális GPL 2-es verzió az, „ahol a nyílt forráskódú közösség tagjai a szabad szoftver híveivel tökéletes harmóniában találkoznak. Mindenki, háttérre, értékrendszerre tekintet nélkül, akár fanatikusak, akár nem, boldogan egyetértenek a GPLv2-vel kapcsolatban, és ez az egyik oka sikerességének.” Ezzel ellentétben Torvalds szerint a GPLv3 kimondottan úgy lett megtervezve, hogy ez az embereket egyértelműen polarizálja és ezt a harmóniát megszüntesse. „Éppen amiatt, mert az FSF minket, a nyílt forráskódú közösséghez tartozókat eretnekeknek tart.”

Valójában Torvalds attól tart, hogy a GPLv3 egyik célja az, hogy magába szívja a nyílt forráskódú közösség egy részét. Például megjegyezi, hogy „az FSF egyik kinyilvánított célja a GPLv3-mal az volt, hogy kifejezetten úgy alakítsa ki az új licenszet, hogy az az Apache licensszel kompatibilis legyen. Ez nagyon jól hangzik, nem? A kompatibilis jól hangzik. Énekeljünk egyet róla a tábortűz körül! De ha jobban a felszín mögé nézünk, akkor láthatjuk, hogy ez csak egy udvarias megfogalmazása annak, hogy 'Azon projektek kódját akarjuk kisajátítani, amelyek Apache licencet használnak és a kódot belefoglalni a GPLv3-ba.' A GPLv3-mal való kompatibilitás szigorúan egyirányú kompatibilitást jelent. Az Apache licencű projekteket GPLv3-ba lehet konvertálni, de fordítva nem. Így már egész máshogy hangzik, ugye?” Önmaga és a Linux kernel mellett szólva azt mondja: „Nincs szükségem arra, hogy más projektjét kisajátítsam. Készítettem sajátot. Marad GPLv2 alatt.”

GPLv2 támogató, nem pedig GPLv3 támadó

Ezek erős szavak és jellemzőek Torvalds-ra. Azonban egy kis elmélkedés után hozzáteszi: „Ez nem arról szól, hogy miért rossz a GPLv3, hanem arról, hogy miért olyan jó a GPLv2. A GPLv2 egy nagyon jó licenc. Talán nem mindig a szövegezésében, de az alapvető egyszerűségében és korrektségében. Tehát lehet, hogy így kellett volna kezdenem, így befolyásos GPLv2 támogatóként, nem pedig fanatikus GPLv3 ellenzőként ismernének.” Ha mások inkább a GPLv3-at részesítik előnyben, akkor Torvalds szerint használják azt nyugodtan: „Nem eszik kisgyerekeket reggelire és ezt nem is szabad soha engedni. Végül is számos más nyílt forráskódú licenc van, amiből lehet választani. A GPLv3 nem tűnik ki közülük, talán csak a követelményei kicsinyességével.”

Torvalds egészen leegyszerűsíti a különböző GPL verziókkal kapcsolatos ellentmondást: „Ha visszamehetnék 1992-be, amikor a GPL 2-es verziójával licenceltem újra a Linux kernelt és feltenném a kérdést: ha választhatnék a mai és akkori licencek közül (beleértve a GPLv3-at is) melyiket választanám? A válasz egyértelműen nem a GPLv3. Talán az Open Software License lenne, de a legvalószínűbb az, hogy most is a GPLv2-t választanám.”

Ez az írás az alábbi cikk alapján készült: http://www.linux.com/article.pl?sid=06/09/25/2311215