2006. november 2-án a Microsoft és a Novell olyan együttműködést jelentett be, amelyben a Microsoft néhány valószínűtlennek tűnő, Linuxra vonatkozó ígéretet tett. De mit nem mondanak el? Először is, biztosak lehetünk abban, hogy a Microsoft nem támogatja egyetlen versenytársát sem. Ez a bejelentés a Microsoft számára nagymértékű ellenőrzést biztosít a szabad szoftver kereskedelmi célú felhasználása felett. És persze ez negatív hatással jár a nyílt forráskód számára.

Két fontos bejelentésről beszélhetünk. Először is, hogy a Novell és a Microsoft a szabadalmaik keresztlicencelésében egyeznek meg, másodszor pedig a Microsoft ígéretet tett arra, hogy nem jelent be szabadalmi bitorlást egyetlen egyéni, nem kereskedelmi célból tevékenykedő fejlesztővel szemben sem. Ennek az a rossz oldala, hogy a Microsoft ezáltal minden, a nyílt forráskódot kereskedelmi célból, felhasználóval szemben szabadalom-bitorlási eljárást kezdeményezhet. További előnyt jelent a Microsoft számára például, hogy a Novell támogatását tudhatja majd maga mögött az Open Document Format elterjedésének hátráltatásában, amit majd valamilyen, Microsoft ellenőrzés alatt álló formátummal helyettesít (OOXML).

A kereskedelmi célú használattal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nagyon kevés nem kereskedelmi célú felhasználásról beszélünk, csak azok a felhasználók tartoznak ide, akik csupán hobbiból használják számítógépüket. Ha például valamit egy weboldalon vásárolunk, akkor az már a kereskedelmi célú használat kategóriájába esik. A legtöbb embernek valamilyen szempontból a megélhetéséhez kapcsolódik a számítógép-használat. Nekik jön létre a nyílt forráskód felhasználásának egy Microsoft által jóváhagyott módja, mégpedig egy drága Novell SuSE Linux előfizetés, ami talán még többe is kerül, mint a Microsoft Windows és mellette még szabadalmi licencek is „védik”.

Tehát a nem kereskedelmi célból, egyénileg fejlesztők védelme azt jelenti, hogy lehet ugyan nyílt forráskódú szoftvert kifejleszteni, de ha valaki nem hobbiszinten vagy nem non-profit szervezet szintjén használja, akkor már egy burkolt fenyegetésről beszélhetünk, és hacsak nem a Novell ügyfeleiről van szó, a Microsoft egy szoftverszabadalmi pert akaszthat rájuk.

Egyike a tisztázatlan kérdéseknek, hogy vajon a Novell azáltal, hogy szabadalmi védelmet nyújt kizárólag Novell ügyfelek részére, veszélyezteti-e a GPL-t, ami a Linux kernel és más fontos szoftverek licence. A sajtóközlemény alapján nagyon úgy tűnik, hogy igen. Ehhez a témához kapcsolódóan leginkább a GPL preambuluma fogalmazza meg a lényeget: "Mivel a szabad szoftver létét fenyegetik a szoftverszabadalmak, el szeretnénk kerülni annak veszélyét, hogy a szabad szoftver terjesztői szabadalmat jegyezhessenek be a szoftverre, így tulajdonukká téve azt. Ennek megelőzéséhez tisztázni kívánjuk: szabadalom szabad szoftverrel kapcsolatban csak mindenki által szabad használatra jegyezhető be, vagy egyáltalán nem jegyezhető be."A Novell egyértelműen elfogadta ezt a licencet. De úgy tűnik, hogy a szabadalmi védettséget üzleti megkülönböztetővé (USP) akarják tenni.

Még ha mindenki védett is lenne a Novell által terjesztett szoftvereket tekintve, ott van még azoknak a szabad szoftvereknek hatalmas gyűjteménye, amelyeket a Novell nem terjeszt. A Microsoft részéről a következő logikus lépés az lenne, ha lecsapna a „nem licenszelt Linuxra” és a „nem licenszelt szabad szoftverre”, így a bíróság előtt azt tudja mondani, hogy van egy Microsoft által licenszelt megoldás is. Vagy pedig csak passzívan fenntarthatják a fenyegetettség tudatát bárkivel szemben, aki úgy használja a nyílt forráskódot, hogy nem megy végig a Microsoft által jóváhagyott Novell útján.

Ezzel a megegyezéssel a Microsoft a Novell segítségét a szoftverszabadalomak támogatásában is biztosítja magának; Európában és máshol is. Egy Perens által vezetett, AlwaysOn konferencia fórumon (idén nyáron), a Novell elnöke nyilvánvalóvá tette a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos támogatásukat. Ez egy olyan eljárás, ami minden olyan nyílt forráskódú fejlesztő kárára válik, aki a Novell áldása nélkül akarja, hogy szoftverét használják. Biztosak lehetünk abban, hogy a Microsoft nyomában lesznek, amikor törvényhozókkal találkoznak a szabadalmi védelem növelését kérve.

A megegyezés időzítése is nagy jelentőséggel bír. Azt mondták, hogy a Microsoft és a Novell már egy ideje ezen a megegyezésen dolgoznak, és hamarabb jelentették be, hogy eltereljék a figyelmet az Oracle nemrég tett bejelentéséről és, hogy tovább nehezítsék a Red Hat helyzetét a tőzsdén. Az SCO ügy időzítése is fontos. Egy nemrégi tanúvallomás az ügyben felfedte, hogy a Microsoft felajánlotta, hogy támogatja a kockázatitőke-befektető vállalat, a Baystar befektetését az SCO-ba, valójában arra kérve a Baystar-t, hogy lépjen előtérbe abban a próbálkozásban, hogy az SCO-n keresztül a Linux használatáért szerzői díjat szedjenek. Az SCO ügy lassan feledésbe merül, ezért itt a Microsoft következő ötlete arra, hogy hogyan szedjen szerzői díjat a Linux használóitól, és hogyan tegye a Novellt a következő SCO-vá. A Groklaw, a nagy tiszteletnek örvendő technológiai joggal foglalkozó lap fogalmazta meg valószínűleg a legfrappánsabban a történetet a következő főcímmel: a Novell kiárusít.

Ez az egész megegyezés a szoftverszabadalom körül forog; nem az innováció körül, hanem monopóliumok olyan ötletei körül, amelyek jogvitákba temetik a szoftveripart. Ha valamit tanultunk a nyílt forráskód gyors felemelkedéséből, az az, hogy a szellemi tulajdon védelme -amit a nyílt forráskód mellőz- az ami valójában a fejlődésnek gátat szab. Úgy tűnik, hogy a mostani Novell-Microsoft megegyezés egy további akadályt jelent ebben.