A konferencia kezdetéről kicsit lekésett Reding asszony, így aztán a jelenlévő 5000 látogató közül az időben érkezők az elvágandó szalag alatt jutottak be a kiállítási területre, és még külön engedély sem kellett hozzá. Reding asszony megemlítette az európai kutatás-fejlesztés eddigi eredményeit és a most meghirdetett FP7 keretprogram rendelkezésre álló hatalmas összegében látta az európai K+F ipar felemelkedését, amiben még sok a tennivaló, tehát most nem pihenhetünk meg. Méltatta, hogy az európai technológia számos innovációs trendnek a bölcsője, például az "operációs rendszerek nyílt szabványai" is. Mik tulajdonképpen az operációs rendszerek nyílt szabványai, amelyeknek az EU bölcsője? Tanult kollégáim szerint ez nem lehet más, mint a nyílt forráskódú operációs rendszerek, amelyek közül a legkiemelkedőbb, a Linux éppen Finnországban született, ezért is meg kellett említenie a témát Reding asszonynak, azonban a "nyílt forráskód" kifejezés újabban tabuvá válik az EU K+F megnyilatkozásaiban, ezért a szalonképesebb "nyílt szabvány" kifejezéssel helyettesítik. A nyílt szabványok kiemelkedően fontosak, mert az innováció alapkövei, ezek nélkül Európa soha nem lesz versenyképes a K+F területen és a 23 millió európai kis- és középvállalat, mely közül 21,5 millió mikrovállalat, teljesen esély nélkül marad. A nyílt forráskód ennek organikus kiegészítője lehet, de a két fogalom egymástól független, és szabad azt gondolni, hogy a nyílt szabványok most éppen az EU számára fontosabbak, mint a nyílt forráskód, mert most elég nagy a baj; részben én is osztom ezt a véleményt. Egyet azonban nem szabad: a kettőt összekeverni és az egyik helyett a másikat használni, főleg nem 'politically correct-ség' okán. Ez azonban látszólag nem zavarja a közvéleményt, mert aki ért hozzá, az tudja miről van szó, aki meg nem, annak meg úgy is mindegy, miért hallgatja Reding asszonyt egyáltalán?

Welcome to 1984. Miért van szükség 2006-ban újbeszélre? És miért éppen most? Eddig miért nem? Az IST keretén belül számos nyílt forráskódú projekt kapott támogatást, az FP6-ban szoftvertechnológia témában összesen 10 nyílt forráskódú projekt, ezek közül a LIPSZ-nek is fontos szerepe van az egyikben. Ha megnézzük a Network and Communication igazgatóság véleményét a dologról, akkor találunk is a nyílt forráskódra vonatkozó bejegyzést, az utolsó hírt több mint fél évvel ezelőttről, az állásfoglalások, policy-k, elemzések viszont eltűntek. És mostanában honol a csönd. Legalábbis a szavakban és a hivatalos megnyilatkozásokban. A konferencia ingyenes internetező laptopjain a Firefox böngésző desktop ikonként kint van minden képernyőn. Nem illik leselkedni, ezért csak a logókat néztem az internetes gépek képernyőjén, de azt nagyon, és tapasztalatom szerint az emberek kb. fele Firefoxot használt. Ez jó hír. A nyílt forráskódot előállító projektek száma viszonylag nagy és nő: néhány FP7-es kezdeményben résztvevő kollégával való beszélgetésem alapján ez bizton állítható. Akkor miért nem lehet róla beszélni?

Nézzünk a dolgok mögé: Az Európaparlament hivatalos újságjának novemberi számában megtaláljuk a dolgok hátterét: a címlapon Reding asszony magyaráz: "Building together", alatta: "Your potential. Our passion." A borító hátulján egy teljes kép és a szlogen: We see new skills, tomorrow's inventions". Ismerős? Az újságban cikk Bill Gates-ről, akit nemrég 500 M EUR-ra büntetett az EU. Úgy látszik az EU hamar kiengesztelődött, mert ezek után az adminisztratív gépezet minden számítógépére megvette a Windows XP operációs rendszert. A mostani cikk persze nem ezekről szól, hanem a holnap világáról. A finn elnökség nevében a múlt heti brüsszeli Innovation Day alkalmából Matti Vanhanem finn miniszterelnök és Bill Gates közösen méltatták a jövő platformját, amin európai K+F vállalatok százai fejlesztik a versenyképes szoftvereket. És a nyílt forráskódú projektek ezalatt csöndesen ontják a szabadság kódját. Ha kell, akár 1984-ben is.