Először is azonosítanunk kell egy sor olyan stratégiát/szolgáltatást, amiket egy gyártó ajánlhat, és ami egy tisztán támogatási és egy tisztán tulajdonosi licencmodell közé esik. Ha körülnézünk a nyílt forráskódú vállalatok között (és virtuálisan minden tulajdonosi szoftver vállalat között), észrevehetjük azt a bizalmatlanságot, ami a szabad szoftver értékesítését övezi. Miért tartják vissza a kódot? Azért, mert nem hiszik el, hogy enélkül fizetnének nekik a vásárlók. Néhány esetben valószínűleg igazuk van.

Például tisztázatlan, hogy valaki, aki a kis- és középvállalatokra koncentrál, sikeres lesz-e olyan könnyen a szabad forráskódú modellel, mint egy olyan cég, ami a nagyvállalatok piacára koncentrál – a nagyvállalatok más kockázati profillal rendelkeznek, így az olyan dolgokért, mint a támogatás/tanúsítás/dokumentáció, sokkal készségesebben fizetnek, mint a kis és közepes válallatok.

Meg kell néznünk, hogy melyek azok a dolgok, melyeket a gyártók értékesíthetnek, és amelyekhez nem szükségesek tulajdonosi licencek, de a gyártók számára lehetővé teszik “tulajdonosi” szolgáltatások nyújtását a kód és a teljes csomag közötti megkülönböztetés érdekében:

• Dokumentáció: egy virágzó közösség saját maga hoz létre jó, és néha példaértékű dokumentációt. De nem gyakran, mert nem ez a fejlesztők fő szempontja a legtöbb projekt során. Így ha egy vállalat tanúsított dokumentációja csak előfizetők számára elérhető, akkor az egy nyertes lépés. (Megjegyzés: egy vállalathoz beérkező, támogatással kapcsolatos hívások nagy része nem a hibákhoz kapcsolódik, hanem például a konfigurációval kapcsolatos kérdésekhez. Más szavakkal, olyan dolgokhoz, amiket a dokumentáció megoldana.)
• Automatikus frissítések: A Red Hat Network, Jboss Operations Network, MySQL Network Monitoring and Advisory Service stb. által. Ez tényleg a kóddal kapcsolatos, de valójában egy olyan szolgáltatás, ami a kódban rejlik.
• Támogatás: szokványos ellátási mód, de nagyon fontos. Nagy jelentőséggel bír azonban, hogy egy válallat szolgáltatásai ne merüljenek ki abban, hogy valaki probléma esetén felveszi a telefont. Ez ugyan méretezhető, de nem elég jól.
• Tanúsított binárisok: A Red Hat, a MySQL, az Alfresco és mások tanúsított binárisokat nyújtanak ügyfeleiknek, aminek a segítségével az ügyfelek a kódtól könnyebben eljuthatnak a megoldásig. Egy működő stratégia lehet a hibajavítás nyújtása a termékmegjelenések közötti időszakban a forráskódban, és a tanúsított binárisok visszatartása, és csak a fizető ügyfelek részére való kibocsátásuk. A kódnak az összecsomagolása egy olyan szolgáltatás, amihez való hozzáférés érdekében a vásárlóknak fizetniük kell. Ha valaki sajátot kíván szerkeszteni, semmi akadálya. De azoknak, akiknek az idő érték, és csökkenteni akarják a kockázatot, a tanúsított binárisok jó megoldások.
• Azonnali hibajavítás: a fentiekhez kapcsolódva, a gyártók lehetővé tehetik a közösségeiknek, hogy jobban segíthessenek önmagukon a hibajavítások visszatartásával (a kritikusakon kívül) a termékmegjelenések között. Ez a kereskedelmi támogatás értékét növelné, anélkül, hogy a forráskódhoz való hozzáférés korlátozva lenne.
• Bevált gyakorlat: az egyik legfontosabb dolog, amit a gyártó ügyfelei kérdezhetnek, az az, hogy más ügyfelek hogyan alkalmazták az adott nyílt forráskódú megoldást. Ez a fajta betekintés hasznosan alkalmazható lenne egy hálózati típusú előfizetésen keresztül, ahogy azt például a MySQL is teszi. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy kiterjedt tapasztalatot vállalaton belülre hozzanak, anélkül, hogy alkalmazotti költségeket hozna magával.
• Harmadik fél általi szoftvertanúsítás: a fenti pontokhoz kapcsolódva, ez a Red Hat vitathatóan legnagyobb történelmi előnye a Novellel szemben. Még korán felismerte a Red Hat, hogy minden mozgó rész kezelése, melyek a Linux operációs rendszeren szükségesek, nagy előnyt jelentene. Ez azóta is biztosítja a piacvezető szerepüket. Az ügyfelek nem akarnak találgatni, hogy az alkalmazás vajon fut-e majd például DB2-n, hanem garanciára van szükségük. Ez a garancia egy értékesítési lehetőség. Az nem világos, hogy ez a fajta tanúsítás olyan vonzó-e az alkalmazási rétegben (vagy éppen köztesrétegnél+adatbázis rétegeknél). De segít.

Fontos, hogy mindezen említett dolgok a szoftverélményhez adódnak hozzá. A tulajdonosi szoftver alapjában véve arról szól, hogy eltávolítják a jogokat, azért, hogy arra késztessék a leendő vásárlókat, hogy ők ezt vásárolják vissza. De ezek az értéknövelő szolgáltatások éppen a szoftverélményhez hozzáadott értékek.

A nyílt forráskódú szoftver annak egy módja, hogy a felhasználói élményt a gyártók közötti kapcsolatra összpontosítsa, nem pedig a gyártó és a kód kapcsolatára. Az érték nem a licencben érhető nyomon, hanem abban, hogy a gyártók segítik az ügyfeleket, hogy a szoftverből minél több értékket hasznosítsanak. A licencek semmit nem jelentenek az ügyfeleknek, de a szolgáltatások igen.